Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)
Bencsik János: Egyek község, az egri káptalan birtoka antifeudális és antiklerikális harca a XVIII. században
4 ökrös, két tehenes gazda) házát válogból építette, az istállót nádból. Juhász Kiss Mihály (juhász) házát nádból építette, sárral volt betapasztva. Az egyekiek 1765. március 20-án újabb kérelmező és panaszos levelet írtak a földesuraságnak. „Sokaknak a mindennapi kenyérkéje sem lehet a szüntelen való esső szakadások miatt, Isten kegyelméből a tavaszi szántásnak is ideje jelen vagyon, ebben is egy részrül az időnek változó és álhatatlan volta miatt, más részről a Földes Uraság robotája miatt (!) dolgainkban előre nem mehetünk... Szüntelen rajtunk lévén a Nemes Vármegye executorai... ezen tavaszi munkánk, melybül esztendeig való subsistentiankat (megélhetés) várhatnánk, meg ne gátoltatnának bennünket. Mostan is 50 emberünk Margitára tövis irtani ment és Miskolczra kőhordani kell mennünk ... Termény egy része a mezőben veszett, más része nyomtatlan a kertünkben veszett." Ebből a panaszos levélből, s más vallomásokból arra is következtethetünk, hogy Egyek is kétbeltelkes, ólas-kertes település volt. Ugyanakkor azt is kérték, hogy „a korcsmából kevés részt engedni szíveskedjék", ti. a káptalan. Tudnunk kell, hogy ekkor tájban Antal János görög árendás bérelte a földesúri korcsma és mészárszék-tartás jogát, évi 650 rf-ért. Majd az 1772-es vizsgálat során bukkan föl újra e haszonvétel, amikor is a földesúr, az immár vegyes vallású helységnek adta bérbe (500 ft-on) e haszonvételt. Jól jött a káptalan érvei között ez a bérlemény, amellyel saját kegyességét tudta bizonyítani a vizsgálat során. A sérelmet szenvedett közösség több alkalommal fordult panasszal a földesúrhoz, a vármegyéhez, a „Királyi Fenséghez". Hol panasz volt ez, hol pedig esedezés. 1 6 „ ... egy néhány esetben folytattak lármázó pöröket", — fogalmazzák meg az egyik földesúri nyilatkozatban. A növekvő terhek miatti folytonos és erélyes tiltakozás egyik forrása lehetett az 1753-as mezőtúri és hódmezővásárhelyi parasztfelkelés, amelynek ideológiai kapcsolatait a Borsod megyei Igriciig (e tájon át), a szomszédos Tiszafüredig nyomon kísérhetni. 1 7 Egy Mezőtúrról származó juhász (Kiss Mihály) pedig azok között szerepelt, akiket legelőször kiparancsolt Egyekről a káptalan. Elképzelhető tehát, hogy a felkelés mozgósító, a tiltakozást megerősítő hatása eljuthatott Egyekre is. Ezért is fogalmazhatott az uradalmi ispán, Szabó Mihály is 1767-ben a következőképpen: „ ... az Egyeki Bírák ellen pártos köz népnek éttczakai titkos gyűlések és tractájuk volna, közikben menvén, hogy megtudhassam mit dolgozzanak, zene-bonáskodókat meg tekéntem. .. kik is 1764-ben a Földes Uraság ellen magok vakmerőségével tett Bírónak Rósa Mihályhoz rációját censurázták ... írást akartak a vármegyéhez..." Külön is foglalkoznunk kell a jobbágy közösség elleni későbbi vád 19-es pontjával, amely végül is a földesúr panaszaként fogalmazódott meg. Eszerint a „kiparancsolt lakosok különösen nem kívántak az Egyeki határon szántani, vetni, azt marha nyomásnak hagyván, és az Ohati pusztán szántván ..." Mire a jobbágyok képviselői így védelmezték magukat: „Valamikor szükségesnek látytyák a lakosok, ez előtt is, most is egyenlőképpen szántottak és szántyák az Egyeki határt, hanem minek utánna egyik része meg soványodott volna, azon határnak a sok szántás miatt, által mentek akkoron ... a ki parancsolt lakosok az Ohati pusztára szántani azért, hogy azon el soványodott föld pihennyen... a régtől való fel vett szokás a lakosok között, hogy néhánykor termést reményelvén Ohaton is száncsanak." Más tanú pontosabban fogalmazott: „Az Egyeki lakosok az Ohati pusztára kéntelenek voltak szántani menni, mivel az Egyeki lakosok számához képest azon Egyeki határ szoros. Aminthogy ez előtt is, minek előtte a Méltóságos Uraság Nagy Ivánt meg ültette, az Egyeki lakosok az egész Nagy Ivánt árendálták az ... Uraságtól." *** Az elmondottak mintegy a káptalan 1769-es döntésének előzményeként foghatók fel, amikor is a lakosság egy részét kiűzte Egyekről. Ügy látjuk, hogy az antifeudális beállítottságú faluközösség, Egyek református parasztsága terhes 43
