Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)

Módy György: Egyek a török hódoltság koráig

Módy György Egyek a török hódoltság koráig Amikor az 1876: XXXIII. törvénycikk rendelkezése nyomán Debrecen szék­hellyel megalakult Hajdú megye, a hat „öreg hajdúváros" mellett ide került három, korábban bihari és kilenc szabolcsmegyei község. Utóbbiak között talál­juk Egyeket is. Az újonnan alakított megye helységeinek első történeti ismer­tetésében Kiszelák Sándor településünk múltjának még egy oldalt sem tudott szentelni. Kora nagynevű tudósát, Szabó Károlyt idézve viszont mondanivalóját azzal kezdte, hogy Egyek nevében — egy korábbi Edek névalak „lágy" ejté­se — a Priszkosznál szereplő Edekon hun követ neve rejlik. A falu — mint ír­ja — mindenképpen „ ... ősnépek telephelye volt, kitűnik abból, midőn 1868­ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna ... és bronztárgy ásatott ki..." Középkori történetéből csak a „Zelenay család", utóbb Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspök, majd az egri káptalan XV. századi bir­toklását, illetve a falunak a török hódoltság korában a szolnoki szandzsákhoz való tartozását említi. 1 Néhány évvel későbben Kandra Kabos közzé tette „Az egri főegyház Szent János könyvé"-t, a káptalan birtokainak és jövedelmeinek 1570 előtti állapotot tükröző összeírását, melybe félévszázaddal korábbi részeket is belefoglaltak. Kandra az egri káptalani levéltári források alapján vázolta a birtokok rövid történetét is. Egyek — mint írja — 1334-től 1367-ig az „Ernyei család" birtoka és több adatot közöl a falu részbirtokának tulajdonos változásaira a XV. szá­zadból. Kiemeli az 1486. évi adás-vételt, mellyel a Bélszeki Zelenay-aktól a Dó­czy testvérek megszerezték a falu nagy részét, illetve az 1492-ben részükről a káptalan javára történt birtokadományozást. 2 A Debrecen és Hajdú megye régészeti és történeti kutatásában felbecsül­hetetlen értékű munkát végző Zoltai Lajos egyik korai tanulmányában helyt­állóan bizonyítja, hogy a falu Árpád-kori eredetű birtokos családja a XIV. sza­zadban az Egyek-i család, de már ugyanebben a korban részbirtokosok a velük feltehetően szoros rokonságban álló Ohat-iak is. 3 Későbbi, forrásértékű tanul­mányaiban elsősorban a Debrecen kezére került hortobágyi puszták — így Egyek szomszédosa Ohat — történetét is megvilágította, de Egyek kívül esett mélyebb érdeklődésén. A Hajdú megye és Debrecen vázlatos történetét magába foglaló II. világ­háború előtti két kiadvány alig mondott többet, sőt egyes kérdésekben még hézagosabb maradt Egyek múltját tekintve, mint a fent hivatkozott legkorábbi munkák. 4 Régészeti vonatkozásban a modern szempontú kutatás igen eredményes volt Egyek területén, — Kovács Tibor két tanulmányát kell kiemelnünk. 5 Egyek középkori történetének bemutatására az késztetett, hogy a helytör­téneti kutatás — beleértve összefoglaló jellegű írásaimat — nem fordított kellő figyelmet a falu sok érdekes problémát rejtő XIII—XV. századi történetére. 6 *** 3

Next

/
Thumbnails
Contents