Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)
Módy György: Egyek a török hódoltság koráig
Módy György Egyek a török hódoltság koráig Amikor az 1876: XXXIII. törvénycikk rendelkezése nyomán Debrecen székhellyel megalakult Hajdú megye, a hat „öreg hajdúváros" mellett ide került három, korábban bihari és kilenc szabolcsmegyei község. Utóbbiak között találjuk Egyeket is. Az újonnan alakított megye helységeinek első történeti ismertetésében Kiszelák Sándor településünk múltjának még egy oldalt sem tudott szentelni. Kora nagynevű tudósát, Szabó Károlyt idézve viszont mondanivalóját azzal kezdte, hogy Egyek nevében — egy korábbi Edek névalak „lágy" ejtése — a Priszkosznál szereplő Edekon hun követ neve rejlik. A falu — mint írja — mindenképpen „ ... ősnépek telephelye volt, kitűnik abból, midőn 1868ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna ... és bronztárgy ásatott ki..." Középkori történetéből csak a „Zelenay család", utóbb Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspök, majd az egri káptalan XV. századi birtoklását, illetve a falunak a török hódoltság korában a szolnoki szandzsákhoz való tartozását említi. 1 Néhány évvel későbben Kandra Kabos közzé tette „Az egri főegyház Szent János könyvé"-t, a káptalan birtokainak és jövedelmeinek 1570 előtti állapotot tükröző összeírását, melybe félévszázaddal korábbi részeket is belefoglaltak. Kandra az egri káptalani levéltári források alapján vázolta a birtokok rövid történetét is. Egyek — mint írja — 1334-től 1367-ig az „Ernyei család" birtoka és több adatot közöl a falu részbirtokának tulajdonos változásaira a XV. századból. Kiemeli az 1486. évi adás-vételt, mellyel a Bélszeki Zelenay-aktól a Dóczy testvérek megszerezték a falu nagy részét, illetve az 1492-ben részükről a káptalan javára történt birtokadományozást. 2 A Debrecen és Hajdú megye régészeti és történeti kutatásában felbecsülhetetlen értékű munkát végző Zoltai Lajos egyik korai tanulmányában helytállóan bizonyítja, hogy a falu Árpád-kori eredetű birtokos családja a XIV. szazadban az Egyek-i család, de már ugyanebben a korban részbirtokosok a velük feltehetően szoros rokonságban álló Ohat-iak is. 3 Későbbi, forrásértékű tanulmányaiban elsősorban a Debrecen kezére került hortobágyi puszták — így Egyek szomszédosa Ohat — történetét is megvilágította, de Egyek kívül esett mélyebb érdeklődésén. A Hajdú megye és Debrecen vázlatos történetét magába foglaló II. világháború előtti két kiadvány alig mondott többet, sőt egyes kérdésekben még hézagosabb maradt Egyek múltját tekintve, mint a fent hivatkozott legkorábbi munkák. 4 Régészeti vonatkozásban a modern szempontú kutatás igen eredményes volt Egyek területén, — Kovács Tibor két tanulmányát kell kiemelnünk. 5 Egyek középkori történetének bemutatására az késztetett, hogy a helytörténeti kutatás — beleértve összefoglaló jellegű írásaimat — nem fordított kellő figyelmet a falu sok érdekes problémát rejtő XIII—XV. századi történetére. 6 *** 3