Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)

Bencsik János-P. Szalay Emőke: Egyek protestáns múltjának történeti emlékeiből

sószabolcsig hódolt a töröknek.

9 Ezek az állapotok csak tovább romlottak, amikor 1566-ban Gyula vára is elesett.

1

0 Mind a hatalmában meggyengült római katolikus egyház Mohács utáni kényszerű dermedtsége,

1

1 mind a török pusztítások bomlasztó, morálisan is a (kettő, egyháza révén három felé adózó) jobbágynépességet tönkretevő hatása abban is megmutatkozott, hogy e vidéken gyorsan terjedt a protestantizmus.

1

2 így lehetett reformátussá az egri káptalan egyeki birtokán élő (valószínűen csekély számú) jobbágy lakosság is. A különböző magyar és török történeti forrásokban, a nagyjából hasonló (adóztatás) célból készített összeírásokban többször felbukkan Egyek is. 1553-ban keletkezett dézsmajegyzékben 15 portáját számlálták össze;

1

3 1554-ben mint hódolt község 7 portájával szerepel; 1555-ben ismét 7 portát írtak össze Egyeken;

14 1566-ban (Gyula vára elestének évében!) az országos dézsma összeírás tanúsága szerint lélekszáma 10 fő lehetett;

1

5 1572-ben a török fejadó defterében 15 házával, templomával és lakóinak névsorával szerepel;

1

6 1589-es

1

7 és az 1596-os öszszeírásokban azonban nem találjuk Egyeket, valószínű, hogy a tatárok pusztították el a 15 éves háború során;

1

8 1615-ben a Bajomi vár tartozékai között sorolták fel;

1

9 1648-ban kifejezetten a töröknek hódolt községek között találjuk Egyeket is;

2

0 1682-ben Egyeken Szóláth István és Ferenc zálogosítottak el némely részeket Debrecen városnak.

2

1 1685-ben ismét (s utoljára) pusztította el népét a török.

2

2 Barcsa János kutatásaiból értesültünk arról, hogy Egyeknek 1621-ben református egyháza van,

2

3 temploma pedig bizonyosan a település régi római katolikus temploma lehetett, amely be is került az 1700-as, a római katolikus egyházi hatóság által elrendelt összeírásba.

2

4 Azt is Barcsa Jánosnál olvashatjuk, hogy a reformáció eredményeként az iskolai oktatás is megindult a XVII. században. Első tanítói és prédikátorai valószínűen a debreceni kollégiumban nevelkedtek. így érkezett településünk a század végére, amikor is református eklézsiája (a törökök kiűzését követő évtizedben) felszerelheti templomát szükséges edényekkel, (valószínűen) textíliákkal is.

2

5 A törökök kiűzését követően lassan magára lelt Egyek protestáns paraszti közössége is, s ennek nagyon fontos tanújele az 1694-ben vásárolt kehely és az 1695-ben beszerzett boroskanna. Egy fél évtized múltán, 1700-ban pedig viszonylag kedvező kontraktust köthettek a földesurasággal, az akkor még Kassán székelő Egri Fökáptalannal.

2

6 A békésebb évtizedek is hozzájárultak ahhoz, hogy a falu szabadmenetelű taksás jobbágy családjai gazdaságilag erősödjenek, jobbágygazdaságai gyarapodjanak. E folyamatot mintegy reprezentálja az az ónból készült egyházi boroskanna, melyet Kalóz András jobbágy gazda ajándékozott 1763-ban szeretett egyházának.

2

7 Ekkor már a Mária Terézia-féle úrbérrendezés évtizedébe érkezett a feudális társadalom. A gazdasági fejlődésben erősen viszszamaradt Tisza vidéken — s itt kapcsolható mind a táj, mind a földtulajdon tekintetében is Egyek — is jelentkeztek a bevételeket növelő, tehát a jobbágyi terheket emelő földesúri (káptalani) törekvések, melyek érthető módon beleütköztek az egyeki jobbágyok ellenállásába.

2

8 Anélkül, hogy belebonyolódnánk az egri káptalan (mint földesuraság) és az egyeki jobbágyok (illetve csekély számú jobbágyi állapotban élő armalista nemesek) XVIII. század utolsó harmadában (másutt is leírt!) lezajlott vitájába, csupán megjegyezzük, hogy e század az alföldi települések lassú újranépesedésének, majd, a lakosság gazdasági megerősödésének a százada volt. Egyek esetében is egy erőteljes népesség-gyarapodásnak, majd gazdasági megerősödésnek lehetünk tanúi. A század első felében általában megelégedett a földesúr a jobbágyok taxáltatásával. A növekvő földesúri igények a jobbágyterhek különböző címen történő emelésével jártak együtt. A súlyosbodó földesúri és állami terhekhez Egyeken a földesúr és a falu lakóinak protestáns voltából eredő ellentétek is társultak.

2

9 Itt csak emlékeztetünk arra a tényre, hogy miután a földesúr akarata érvényesült, s a reformátusok elhagyták Egyeket, a népesség magja a „kiűzetés után" is együtt maradt, s végül 1787 tavaszán az Arad megyei Kispereg pusztán tele22