Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)

Módy György: Egyek a török hódoltság koráig

zékával és jövedelmével Orbán választott és felszentelt győri püspöknek, királyi kincstartónak, valamint Nagylucsei Fülöp fiának Balázsnak, Balázs fia Lászlónak, továbbá Fülöp fia Jánosnak és négy fiának, valamint Fülöp fiának Benedeknek, akik a részeket egyenlően fogják birtokolni. A budai káptalan az év május 25-én jelentette a királynak, hogy a beiktatást ellentmondás nélkül végrehajtotta. Mint szomszéd birtokosok — mások között — jelen voltak Egyeki Litteratus György, Egyeki Birgés János, Dávid, Pál és Imre}

3 Nagylucsei Dóczi Orbán 1487 februárjában már mint egri püspök szerezte meg a Heves megyében (?) levőnek írt Egyek (Ethyek) faluban élő „népeinek és jobbágyainak" a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhetnek szerte az országban s az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet.

4

4 Ezzel a két kiváltsággal lényegében Egyek — a püspöki birtokrész — ráléphetett volna a mezővárosi fejlődés útjára. De sem ekkor, sem később soha nem nevezték ,oppidum'-nak, nem lett mezőváros. Ugyanez év őszén Mátyás király engedélyt adott a püspöknek és testvéreinek, hogy egyeki birtokukon (ekkor még Szabolcs megyében levőnek írták) a Tiszán révhelyet létesítsenek, az működtessék, és az átkelni szándékozókat, állataikkal, áruikkal együtt szabadon és semmitől sem tartva átszállítsák.

4

5 Korábban többször is szólottam arról, hogy az Egyek—Dorogma közötti tiszai átkelőhely a honfoglaláskor óta nagy jelentőségű volt. Debrecenből Miskolc felé a XIV. században is Egyeken át vezetett az út, ezért elképzelhetetlen, hogy a révben ne lett volna komp. Az 1487. évi oklevelet én úgy értelmezem, hogy az arra adott engedélyt, hogy a századok óta használt átkelőhelyen új révház, komp álljon az utasok rendelkezésére, illetve, hogy ennek a tulajdona jogilag az Egyeken birtokos Nagylucsei testvéreket illesse. Ennek a révnek az ilyen értelmezésénél egy legújabbkori adatról kell szóljak. Az öreg egyeki emberek az első világháború idején még látták az épületet, melyet az udvarával együtt 1896 körül Szekeres János abból a célból vásárolt meg, hogy ott óvoda működjék. Ez lett a későbbi „f elv égési községi óvoda". Az első átalakítást is ő végeztette el az ősi épületen. Az 1870-es években ez az épület még eredeti nagyságát mutató állapotban volt: a teljesen négyszögletes építmény udvarán volt a granárium. főbejáratának kapuja a Jordán vizénél volt s az egész épületet kb. 1—1,5 méter vastag téglafal vette körül, ennek maradványát az akkori Fő utcai lakosok bányászták ki jóval az első világháború után tyúkól és malacól építéséhez. A Tisza a szabályozás előtt a ma Kótá-nak nevezett medrében folyt, így ez az épület közvetlenül a parton állott. A népi emlékezet szerint az épület a dorogmai átkelőhelyet őrző, még Árpád-kori eredetű védőmű volt. Az 1600-as években ezzel szemben épült a Nagykocsma. A szabályozás után a „védműre" nem volt szükség, a káptalan lebontásra eladta a községbelieknek, a Nagykocsmát pedig iskolának alakította át. Ez lett ismert később „Gegus iskola" néven.

4

6 Ügy vélem, hogy ha nem is „Árpád-kori védőmű" maradványaival van itt dolgunk, de Egyek legrégibb építménye állott ott: a XV. század végén épített révház, a hozzá tartozó későbbi épületekkel, melyeket a káptalan valóban használt egészen a Tisza szabályozásáig. 1489. szeptember 24-én Budán kiadott oklevelében a király Orbán püspök kérésére egyeki részbirtokukat kivette Szabolcs megye joghatósága alól s Heves megyéhez rendelte, ugyanakkor nova donatio címén még egy telket adományozott nekik Egyeken.

47 A püspök halála után 1492. augusztus 17-én a budai káptalan előtt a család összes érdekelt tagjai kijelentették, hogy az elhunyt akaratának megfelelően a Heves megyei Egyeken és Nagyivánban levő birtokrészeket más ingatlanokkal együtt az egri káptalannak adományozzák

4

8 Az év végén a budai káptalan jelentette Ulászló királynak, hogy az egri káptalant ellentmondás nélkül beiktatták az egyeki, nagyiváni részbirtokokba, Kócs pusztabirtokba és az egyeki révbe. A beiktatásnál mint szomszéd birtokosokat nevezik meg Egyeki Dávidot, Jánost és Balázst is.

4

9 Ezzel a birtokadományozással, bár az ősi Egyek-i család leszármazottai és a Bajoniak a falu egy részén érintetlenül birtokoltak, telepü13