Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)

Tartalom

kénytelen volt a böszörményi hajdú birtokosság pénztárából a vidi pénztár terhére 1500 forintot kölcsön venni.

1,

0 A vidi birtokosok ugyanis minden sürgetés dacára nem adták össze a kérdéses összeget. A nehézségeket jól tükrözte az előző választmány sorsának alakulása is, amelynek az élén Weszprémy Gáspár állott. A vidi pénztárt ugyanis 1855-ben kirabolták, s emiatt az elszámolásban és a fizetésben olyan zavar támadt, hogy az elnökség lemondott. Sillye Gábor ebben a helyzetben vette át a birtokosság ügyeinek az intézését, s a megváltási összeget, ha nagy nehézségek árán is, s ha kellett megfelelő rendszabályok segítségével, de előteremtette. Számadása szerint 1867-től 1877 végéig várhatóan 116 572 forint bevételre lehetett számítani, amely összegből 1874 elejéig befolyt 101 677 forint. Ebből megváltásra és egyéb járulékos terhekre kiadtak 100 588 forintot. Bár a vidi birtokosság ügyeinek intézése teljesen más természetű volt, mint a nagy társadalmi viharokat felkavaró arányosítás és tagosítás kérdése, az érintettek érdeklődését mégis komolyan foglalkoztatta. Természetesen Sillye Gábor működésével itt sem volt mindenki megelégedve, mint ahogyan egy ilyen bonyolult természetű ügyet nem is lehetett mindenki tetszésére megoldani. A főkapitány szerint például a vidi pénztár kirablásával a „társadalom egyik osztálya vádoltatik", s ellenvéleményt hangoztattak az Uray-féle szerződés ügyében is. Sillye Gábor ezért kilátásba helyezte, hogy az ámítók és izgatók kilétének feltárására mindent el fog követni, s azokat „a büntető igazság" kezeibe szolgáltatja.

9

J Annak ellenére, hogy Sillye Gábor a kérdéses időben a Hajdúkerület főkapitánya volt, aktív szerepet játszott Hajdúböszörmény város első községi szervezetének a megalkotásában. A döntően az 1871. évi 17. törvénycikkre támaszkodó szervezeti szabályzat megalkotását ugyanis a Hajdúkerület kezdeményezte, természetesen nemcsak Böszörménynek, hanem a többi hajdúvárosnak is. Ekkor már sejteni lehetett a Hajdúkerület léte körül nemsokára kirobbant bonyodalmakat, ezért a hajdúvárosok egységének megőrzése érdekében a böszörményi szervezeti szabályzatot olyan mintának szánták, amelyet a többiek követhetnek, így tehát a munkálatot Sillye Gábor az egész Hajdúkerület léte szempontjából is fontosnak tartotta, s ezért az 1872. március 29-i közgyűlésben megválasztott és a belszerkezet kidolgozásával megbízott hét tagú bizottságban nemcsak helyet foglalt, hanem annak elnöki tisztjét is betöltötte. A munkálat elkészülte után a Hajdúkerület 1872 júniusában tartott közgyűlésében a szervezeti szabályzatot „részint ismertetés, részint saját szervezési munkálataiknak ehez idomithatása végett irányadásul" a kerület többi városának is megküldte.

9

2 Sillye Gábor, úgy is mint a Hajdúkerület főkapitánya jelentős szerepet játszott Hajdúböszörmény gazdasági, pénzügyi és kulturális életének fellendítésében, nevezetesen a helyi takarékpénztár, a cserépgyár létrejöttében, illetve a modern böszörményi gimnázium megteremtésében. Mondanunk is felesleges, hogy nélkülük a polgári kor Hajdúböszörménye elképzelhetetlen, s létrehozásuk egy egész történelmi korszakon keresztül nyomot hagyott a város arculatán. Közismert, hogy a polgári fejlődés elengedhetetlen velejárója volt a korszerű hitelintézet felállítása, amely egyre inkább helyet követelt magának Hajdúböszörményben is. Paradox módon ennek megteremtése az ínséges 1863-as esztendővel állott összefüggésben, s egyben Sillye Gábor nagyszerű szervező tehetségét is dicséri.

9

3 A nehéz gazdasági helyzetben ugyanis Böszörmény város tanácsa els'

1 H MTA 6523/4. 9

1 Értesítés a vidi birtokosokhoz a birtokosság ügyei állásáról. Az igazgató választmány megbízásából: Sillye Gábor, birtokossági és választmányi elnök. HMTA 6520. 9

2 Hajdúböszörmény város községi szervezete. Debrecen, 1872. 60