Nyakas Miklós: Sillye Gábor 1817-1894 / Hajdúsági Közlemények 7. (Hajdúböszörmény, 1980)
Tartalom
társadalom vezető egyéniségeit. A gyűlést november 20-án a hajdúböszörményi városházán nyitották meg, de politikai demonstráció végett azt a Hajdúkerület székházában folytatták. Az ülés elnökéül az 1848-ban is szerepet játszó Farkas István táblabírát választották meg. A legfontosabb eredmény abban állott, hogy küldöttséget jelöltek ki, amely a Magyar Királyi Kancelláriától azt volt hivatva kérni, hogy az 1848-as törvényeket figyelembe véve a kerület főkapitányt választhasson, s azt megerősítés végett a Kancellária útján a király elébe terjeszthesse. A küldöttség tagjaiul Sillye Gábort, Kovács Miklóst és Gaál Mihályt választották meg. 5 9 Várható volt, hogy a tisztázatlan helyzetet kihasználva a császári kormányzat a Hajdúkerület esetében kísérletet tesz az abszolutista vonások erősítésére, s a kérést nem hagyja helyben. így is történt! Az elutasító válasz közlését a Helytartótanács Karap Sándorra bízta, aki ismét gyűlést hívott egybe, s ott ismertette a Helytartótanács határozatát, amely szerint az ő elnöklete alatt a hajdúvárosok küldöttsége jelölje ki azokat a személyeket, amelyek közül a főkapitányt a király kiválasztja. A gyűlés azonban ezzel nem értett egyet, s úgy határozott, hogy a főkapitány megválasztásánál mást, mint az 1848. évi 26. törvénycikket nem lehet figyelembe venni, ezért annak szellemében kell eljárni. A választás legyen közvetlen, s valamennyi városban egy és ugyanazon napon tartsák meg egy kijelölt küldöttség felügyelete alatt. Az így megválasztott személy már a megerősítéséig is, s utána is, az ország helyzetének végleges rendezéséig a főkapitányi jogkört gyakorolja. 6 0 E végzés értelmében a főkapitány-választást 1861. január 12-én tartották meg, s az egyetlen jelölt Sillye Gábor volt. A Hajdúkerület egykori kormánybiztosának egyedüli jelöltségét csak azzal a nemzeti felbuzdulással és az ezzel járó nemzeti egységgel magyarázhatjuk, amely 1860 őszén és telén az egész országot elöntötte. E politikai hangulatban természetes demonstrációnak számított a szabadságharc eszméihez való ragaszkodás, amely országszerte újra 1848/49 politikusait emelte a társadalmi küzdelmek színpadára. A választás Sillye Gábor elsöprő győzelmét eredményezte. Az egykori kerületi jegyzőkönyv szavai szerint „a törvényei módok és szabályok szerént összve írt szavazattal bíró kerületi lakosok törvényesen és a kerületi végzés értelmében be szedett szavazatainak általános s összve számítva 10 960 tevő summája minden kivétel és külömbség nélkül Sillye Gábort, ezen Kerületnek fiát, Böszörmény Város 1848-ban volt képviselőjét s tiszti ügyészét választotta a főkapitányi díszes hivatalra" . G 1 A Hajdúkerületben természetesen tisztában voltak azzal, hogy ellenszegülésüket a választás módja körül a Helytartótanács előtt meg kell indokolni, s a választott új főkapitányt hivatalában meg kell erősíttetni. 6 2 Ezért folyamodvány benyújtására került sor, amelyben hivatkoztak arra, hogy az 1848 előtti kerületi közgyűlés elemei sem léteztek, s ennyi idő alatt a városokban sem lehetett új tisztikarokat felállítani; így tehát egész egyszerűen nem volt olyan testület, amely elég erkölcsi bátorsággal rendelkezett volna a főkapitány választására, így került sor a közvetlen megoldásra! A felsőbbség számára elfogadhatónak szánt érveléssel hangoztatták, hogy bár betű szerint nem ragaszkodtak „Ö Fel5! l Csiha Antal: Az utolsó hajdú főkapitány, Sillye Gábor megválasztása 1861-ben. Múzeumi Kurír. II. l. 1973. október 20—24. c o HBmL IV. B. 752. a 1. 1861. jan. 12. 23—27. Vö. Csiha A. i.m. 6 1 Csiha A. i.m. 22—23. « A Hajdúkerület feliratát közli Magyar Sajtó 1861. évf. febr. 11. 49
