Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból II. / Hajdúsági Közlemények 6. (Hajdúböszörmény, 1976)
Örsi Julianna: A családi élet jellemzői Hajdúböszörményben a századfordulón
ket, akkor (ha még fiatalkorú volt a lány) összeköltöztek és hitetlenül éltek. Ha a szülők is beleegyeztek, akkor összeházasodhattak a fiatalok. A megesett lánynak kontyba kellett tennie a haját. Esküvőjén fátylat nem tehetett a fejére. Papháznál esküdtek és lakodalmat nemigen tartottak. Ha nem vette el a fiú a felcsinált jányt, gyermekét akkor is megszülte. A lányanya gyermekét zabi gyerek, zabikölyökként emlegették. A törvény is megkülönböztette őket. (Csak az 1946. évi XXIX. törvény egyenjogúsította a törvényes házasságból született gyermekkel. 1) Törvénytelen gyermekként szerepeltek és az anyjuk nevét viselték. Az egyházi anyakönyvek segítségével megállapíthatjuk, hogy valójában milyen volt a gyakorisága ennek a jelenségnek, amely ellen a családon belül és és kívülállók egyaránt küzdöttek. református görög katolikus év születettek ebből törvényteszületettek ebből törvényteszama lenek száma szama lenek száma 1904 894 53 90 a 1905 808 ül 89 4 1906 873 65 78 2 1907 836 65 83 4 1908 920 67 74 8 1909 900 63 94 3 1910 798 52 82 4 1911 836 49 85 1 1912 900 69 99 4 1913 829 47 85 — 1914 832 58 92 5 Össz. 9426 649 951 41 A fenti táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy az 1904 és 1914 között megkeresztelt 10 377 gyermek közül 690 házasságon kívül született volt, tehát 6,64°,). Ez a világháborúk alatt emelkedett, de még akkor is alatta maradt az országos átlagnak. A század első évtizedeiben az országos átlag is 10" „ alatt volt. 2 Arra a kérdésre, hogy kik közül kerültek ki azok a lányok, akik a közösség hagyományos erkölcsi ítéletével akarva-akaratlanul szembeszálltak, csak részben tudunk választ adni. A görög katolikus egyház anyakönyvében a törvénytelen gyermek anyja foglalkozásánál néhány kivételtől eltekintve cselédnő vagy napszámos bejegyzés olvasható. (Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a város szegényebb rétege a görög katolikusság volt.) A református anyakönyvekbe a szülők foglalkozását nem vezették be. Ha gazdalány esett meg, annak még jobban híre ment. Hogy a család „becsületének" elvesztése mit jelentett a család tagjai számára, azt jól mutatja az egyik, még ma is sokak által emlegetett esett: „Egy jány megesett a szógától. A büdös, kínyes apja agyonkínozta. Agyonéheztette, levágta a haját. Mindent elkövetett vele. Vette volna a fiú, de nem engedte a lány apja, mert 40
