Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 15 nagyszámú földnélküli ellenére is kevés a reform-rendelet értelmében kiosztható földterület. Ennek bizonyításaként emlithetjük azt is, hogy szomszédos közigazgatá si területekkel /Görbeháza, Józsa/ a helyi földigénylő bizottságnak összetűzései voltak, sőt az elhagyott bir+ ^ktesteken kollektiv gazdaságot akartak létrehozni. E rété g számára munkaalkalom teremtése létkérdés volt, hozzá fehetjük, hogy pontosan a hajduvárosok agrárproletár jai számára - amint irtuk - a földosztás nem jelenthetett végleges megoldást. A kormányzat a nincstelen parasztság gondjait a kishaszanbérlet rendezésével kivánta megoldani. Az 1948-as rendelet /9ooo/l948. sz./ különösen jelentős volt Hajdúböszörményben, hiszen az a gazdag parasztság korlátozásának irányában hatott, és egyben a termelőszövetkezeti mozgalom kiindulópontját is jelentette. A fenti rendelet hatására alakult meg a városban 9 48 szeptemberében a Földbérlő Szövetkezet, ahová'78? kisparaszt nyújtotta be kérelmét. A földnélkü íek szö etkezetet akaró mozgalma ellentétben állott - akár sak országszerte - a parasztbirtokok életében eddig szerepet játszott kistőkés szövetkezeti formák Hajdúböszörményben eddig meglévő gyakorlatával. A kényszer kishaszonbérletek megjelenésétől kezdve számithatjuk a hagyományos értelemben vett paraszti réteg /módos hajdugazdák rétege/ felszámolását, ezzel együtt a város paraszti társadalmának át rétegződését. Egyet jelentett ez azzal, hogy fokozatosan az eddigi nincstelenek jutottak gazdasági és politikai lehetőséghez. E folyamat természetesen számos egyéni tragédiát is hordozott, hisz a hagyományos vezető réteg, amely mind gazdasági, mind politikai - virilisták -, mind művelődési tekintetben a hajduváros gerincét jelentette elvesztette fontosságát, előbbi szerepét. Politikai, müvelő'dési közérzetek megromlott. A folyamat feltűnő jellege volt az is, hogy a kormányoat n em tudt a és nem akarta a továbbfejődés területén figyelmen kivül hagyni ez immár tönkrem-nt, szé^hui l )tt módos parasztbirtokokat , hisz az 1948-tól folyamatosan születő termelőszövetkezetek egyegy parasztbirtok tanya-üzemén működhettek. A város határa egyébként rendkivül alkalmasnak bizonyult a mezőgazdasági nagyüzemek számára. Területe kb. 28-29 km hosszú, szélessége mintegy lo-12 km. Keleten találhatók a homokdombok, az erdő, a szőlőskertek. a várostól nyugatra találhatók a gyepterületek és egyéb mélyfekvésü szikesek, vizjárta rétek.
