Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- lo3 E problémák az amúgy is meglévő ellentéteket tovább élezték, mignem kényszerű megoldásként a szövetkezeti mozga1 in részbeni felszámolása és közel teljes átértékelése következett be, amely 1957-1958-hoz kapcsolódott. H gy'a • szövetkezeti mozgalom ennek ellenére sem feneklett meg - a Zója termelőszövetkezet is átvészelte a válságot minlennél jobban bizonyitja a szövetkezés! f rma gazdasági szükségességét, annak életrevalóságát. De a késői.i <-tclen sem volt zökkenőmentes a közösgazdáságok sorsának alakulása. Az éppen a megszilárdulás stádiumába lépő ermeiőszövetkezeteket a f elf e-j le szt és ismét súlyos helyzet elé állitotta, nevezetesen arról volt szó, hogy a már T őrt kapott közösgazdaságok ismét a kezdéssel együtt já> gondokkal /munkaszervezés, irányit ás, jövedelemeloszra . s t b. / küzdöttek. A helyzet annaál inkább súlyos volt, ne L t a korábbi évekkel ellentétben immár a magyar mezőgazdaság egészéről volt szó. Láttuk azonban azt is, hogy t .-kint et ben a szövetkezeti mozgalom termelte "ki ön__ -rejébői azokat a módszereket, amelyek a helyze tér r, alapvetően változtattak . Egyik legszebb példája ennek, az hogy a "nádudvari módszer" a hivatalos rosszallás elértére életképesnek bizonyult, s nagy mértékben hozzájáu r ahhoz, hogy az egészségesebb jövedelemelosztási módin ghonosodása révén a munkafegyelem, munkaerkölcs, Igső soron az egész mozgalom megszilárdult. Az uj gazdasági irányítási rendszer bevezetését nagyban elősegítetnék mezőgazdaság tapasztalat ai , ''nevezet esen a gazdasági ál'óság célszerűsége, a piacra koncentráltság, a keres-t • : ná -t értéktörvény érvényesülése a mezőgazdaságban, ' V . Ez azonban ugy volt lehetséges, ha mind fokozattabt • támaszkodnak a közgazdaság - és az agrártudomány eredményeire . Konkrétan a Zója termelőszövetkezet esetében is anak ehettünk tanúi, hogy az 196o-as évek közepére kialakult uj vezetés messzemenően figyelembe vette a megváltozott követelményeket. Nevezetesen arról van szó, hogy a tagság érdekeit is szemelőtt tartva /uj jövedelemelosztási viszonyok/, de elsősorban a bővitett újratermelés igényeire tekintettel irányitotta a termelőszövetkezet életét". Így a helyi vezetés gyakorlata szerencsésen ötvözte a ?.i port érdeket az országec . A tagság életszin/< rial a ennek eredményeként többszörössére nőtt, a termeőszövet kezet, mint közösségi keret biztonságot nyújtott számukra. Természetes következményként alakult át a muri.Kam rál is, s vált egy ujtipusu erkölcsiség normájává.
