Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 55 A helyzet visszáságát a városi vezetés is felismerte, s ezért szorgalmazta az elnöki poszt más személyre való ruházását. Választásuk Varga Sándo rra esett, aki életéről igy vall a választási közgyűlésen: "Gyermek koromban kuláknál cselédeskedtem. 1947-ig hadifogságban voltam. • A Dózsa tsz-nél voltam alapitó tag. 1956-ig a városi pártbizottság titkára voltam. Jelenleg a rendőrség kötelékébe tartozom, alkalmat ad arra, hogy már most részt vegyek a tsz belső életébe." A tagság eleve bizalmatlanul fogadja. Megválasztásakor olyan hangok hallatszottak, hogy már a Dózsa tsz-be is szeretett volna belépni, de ott nem vet ^ ék fel. Hozzájárult ehhez az is, hogy Deli Ferencnek ebben az időben már tábora volt a szövetkezetben. E csoport igy tiltakozik Varga Sándor személye ellen: "Mióta itt vagyok öt elnök választás volt, ez haszonnal nem jár. Ezen az uton nem járhatunk tovább." Más vélemény szerint: "Most nem jó a Deli elvtárs, most más kell, mi ug,y váltjuk az elnököt, mint rendes ember a fehérneműjét. Az eddigi elnökünkkel egyetértek, és továbbra is tartjuk." A város vezetése által javasolt személy a tagság önérzetét is sértette: "Mi magunk közül is tudnánk és tudunk is kinevelni /elnököt/". A választás eleve hibás volt, az uj elnök sem tudta betölteni szerepét, és a súlyos gazdasági hibák és kudarcok után kénytelen volt távozni a termelőszövetkezetből. Ezzel párhuzamosan Pel! is egyre tarthatatlanabb helyzetet teremtett maga számára. Agresszivitását csak részben mentheti az akkori gazdasági helyzet. A vezetés stilusára, s igy személy szerint rá is jellemző az a kitétel, amely i960, október 28-án a küldőtt-gyülésen hangzott el: "A jővőben a szövetkezeti demokráciát nem minden esetben fogjuk betartani, m^rt a munkák gyors menete megköveteli az azonnali ••intézkedést . Ezért még a vezetőségi tagok egy része is csak később fogja megtudni az intézkedést." Nem csoda, ha a tagság ugy érezte, hogy Deli basáskodik fölöttük. Jelemzően, ugy védekezik e vád ellen, hogy munkastílusát "a pártszervezet is örömmel fogadta, de egyes elvtársak, mint X Y, elég rossz szemmel nézett /rám/". Deli az ellene megnyilvánuló ellenszerv egyik forrását a volt elnök személyében lá +ja, s nem is mulasztja el az alkalmat. hogy bűnbakként állitsa a közösség elé. Deli vezetési módszeréhez tartozik a könyörtelen büntetés is. Az egyik alapitótag a következőképpen fakadt ki: "Mióta ő itt van, 195o óta, azóta itt csak mindig büntetnek. De nem tüntetik azt, aki kívülállónak töri a tengerit."
