Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
9 Bocskai a Habsburg-ellenes hadjárato 4 a hajdú fegyverekk-1 nyerte meg, s a bécsi békekötés után megjutalmazásuxra és "1©szállításukra" /ïecsendesltéaûlçre/ egyedül járható útnak a hajdúság, f öidbö?,iu+ 4 at ása és nemeai jogokkal aló f -Irubázasa muta 4 Kozott: , A szabolcsi hajdúvá*' rosok / a későt bi Hajdúkerület/ kiváltságaikat Bocskai István két adománylevelére vezethetik vissza. Közülük a jelentősebb az úgynevezett "nagyhaj du" adománylevél, amelyet Bocskai István Korpon án állittatott ki l6o5 december 12-én és amelyben 9254- hajdú vitéz letelepítéséről intézkedik. 6 "6 r-an pedig a szoboszlói lovas hajdúknak álli +tátott ki adománylevelet. Böszörmény nem szerep-! Bo- skai adományai közöt 4, nem is szerepelhetet +, hiszen a város, mint tudjuk, ekk r a nagyhatalmú Báthori salád t u ajdonában volt. Bö szörmény azonban rövide sen haj tu vár s ': t . Az erdélyi fejedelmi 4 -ón 4 megszerző Báth^n Gáb or első számú támasza eppen a hajdúság lett, s a f-.3 ed elem ezért folytatja Bocskai politikáját, a még nem telepített hajdú vitézeket a bihari részeken kLvá.itöág Megolda flan volt a Bocskai féle adománylevél értelmében Kál.'Lóba települt hajdúk helyzete. A város a hajdú vitézeké vol +, a vár viszont a '."-sászári katonaságé. Ez állandó viszálykodás forrása lett, s ezért a fejed-lem a hajdúkkal p-l"serélte Kálló városát a s a á • f u taj doná * .H ép-rző Böszörmény m^zővá r - és_ Pród fal u birtoklásáért. A hajdúk itteni bi r t okbal.kt atása l6o9 szeptemberében meg is történt, s így Böszörmény hajduvár >ssá lett. A város hajdú kézre kerülte döntő fordulat t eredményezett a település társadalmi, gaz= dasági és politikai történetében egyaránt. (6) Leglényegesebb mozzanat kétségtelenül a^ volt, hogy igy kikerültek a feudális függőség alól, elvileg nemesi frog-% birtokába jutattak, gyakorlatilag azonban a sza- iradparaszt j fejlődés utján indulhattak el. Bár a frajdu mozgalom a későbbiek során maga is integrálódott a feudális társadalomba, a hajduvárosok ezen belül mindvégLg sajátos színfoltot jelentettek, A klaszszikus hajdúságot ugyan a történeti köztudat egyértelműen katonaelemként tartotta és tartja számon, mégsem lehet kétségünk afelől, hogy a letelepült hajdúság sok szállal kötődött a föidhöz, a paraszti életformához is. A gazdasági tevékenységüket illetően a letelepedés után elsősorban az állattartásról vannak adataink. Nyilván ezért is alakult ki az a gyakorlat, hogy a hajduvárosok adományos birtokaik mellett nagykiterjedésű pusztákat is
