Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 56 Deli szerint a kemény kéz politikáját az indokolja, hogy "ez a tagság 1959-ben nem ugy beszél a vezetőséggel, mint emberrel". Orvosságként csak a könyörtelen leszámolást tartja alkalmasnak: "Ezeket ki kell közösiteni'" Egészen komolyan mondotta: "Birósági feljelentést fog alkalmazni ellenük, mert frakciót alakit ottak." Ugyanigy próbálták a pártvezetéssel egyetértésben javítani a munkamorált. "Keményebb kézzel kell a munkafegyelem kérdéséhez hozzányúlni /mondja az elnök szerint kibővitve a párttitkár/. A türelmi idő lejárt." A tagság passzivitását a főagronómus ellenséges /szcvetkezet-ellenes/ magatartásnak bélyegezte, s a súlyos válság nyomán kibontakozó kilépési hullámot is rendkivül egyszerűen és vonalasan intézte h.í . mondván annak oka az "amerikai rádió hallgatásában, valamint Bálint gazda propagandájában" rejlik. Ilyen szellemben intézett a kilépni szándékozó tagokhoz figyelmeztető, felvilágosító szavakat. Ne legyünk azért igazságtalanok! A volt főagrönómus hibáit könnyű egy évtized távlatából annak fejére olvasni, de az adott gazdasági-politikai szituációban sokkal bonyolultabban vetődtek fel ezek a kérdések. Ma már tudjuk azt, hogy országosan óriási gondot jelentett a munkaszervezés megoldatlansága, a tagság munkához való viszorya, a közös tulajdon megbecsült et ése . annak védése, s szinte mindenütt a hatalmi viszonyok kuszáltsága és tis: tázatl ansága. Kialakulatlannak, primitivnek bizonyultak az akkor alkalmazott jövedelem-elosztási módszerek, nem v It világos a háztáji gazdaságok funkciója. Ráadásul ekkor folyt a nagy arányú átrétegződés a város és a falu kö ött, az ipari és mezőgazdaság között. A munkaerő-gazdálkodás helyzetét országosan is nehezitette az. hogy termelőszövetkezetek a gépi munka tekintetében a gépài.j «másokra voltak utalva, mintegy kiszolgáltatva külső erőknek, az illető gépállomások felszereltségének és személyi vezetésének. Annál is súlyosabb volt ez a helyzet , mert tudva lévő az, hogy a mezőgazdaságban néhány nap s kiesés is milliós károkat okozhat. E közgazdasági képtelenség természetesen a vezetés gondjait egyáltalában nem könnyitette. Az adott helyzetben tehát kellett a k meny kéz. a vezetés határozottsága. Ez az értékelés azonban nem takarhatja és nem magyarázhatja a basáskodást. a kíméletlenséget. Deli esetében pedig ennek lehettünk tanúi. Hibás természetesen a város vezetése is, amely eleinte nem hogy elnézte, de e tekintetben szinte biztatta is.
