Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 53 Az újonnan egyesült és a felfejlesztés nagy hónapjait élő termelőszövetkezet súlyos problémákkal találta nafiát szemben . Elsőként a személyi kérdések szövevényes rendszerét kell áttekintenünk, amely természetesen nem íorszakhatárokhoz igazodó kérdés-komplexum. Ezért vissza icell nyulnunk az előző években kialakult helyzet ismertetéséhez. Teljesen hibásnak bizonyult ugyanis az az elképzelés, hogy az 195o-es évek elején megfelelt - elvhü agrárproletár elnök, aki egyszer már bebizonyította alkalnatlanságát, megfeleljen a megsokszorozódott követelményeknek. A változás jellegére és méreteire vet fényt az is, hogy a korábban oly sorsdöntő l-es és Il-es brigád közötti ellentét máról-holnapra eltűnt. Nyilván azért, mert értelmét vesztette az évekkel előbb oly nagy fontossággal biró agrárproletár-földesparas'zt közötti ellentét. Helyette most uj tipusu ellentét kezdett kibontakozni, amelynek a gyökerét a még közösséget alig képező embercsoportok haszonlesésében, inkritkusságában kereshetjük. A klikkek kialakulását /szinte katalizátorszerü gyorsassággal/ segitette elő az elnök gyengesége, jellembeli fogyatékossága, az emberekkel való bánni nem tudása. Az elnök személyének megválasztása az egyesüléskor azért.volt súlyos tévedés, mert a fenti ellentéteket nemhogy levezetni nem tudta, hanemazt el is mérgesit ette. Nem ilyen súlyosan vetődött fel az agronómus kérdése. 0 már az egyesülés előtt is vezető volt, mivel felelőssége is kissebb, személyében másodfontosságu embert tanulmányozhatunk. A megnövekídett feladatokat természetesen ő sem tudta ellátni, sőt ellene már az egyesülést megelőzően is hibák merültek fel. Rá is vonatkozik, ami az elnökre, nem tudta kp-zbentartani azt a frissen verbuválódott'. a közösség ismérveivel egyáltalán nem rendelkező embercsoporto t. amelynek létszáma pedig a fejlesztés hónapjaiban napról-napra duzzadt. A nagy személyi változások korszaka is az ő leváltásával kezdődött. Az 1959. március 28-i csoportgyűlésen hangzott el, hogy az agronómus "egy kicsit nagy cipőt húzott, de szedje össze magát, mert idővel jó agronómus lehet belőle". A tagság megbizta az állattenyésztési ágazat irányításával , de jellemző módon itt sem állta meg a helyét, hanem tovább csúszott, mind kisebb-kisebb beosztásokba. A mezőgazdasági osztály javaslatára korábban a megyei tanácsnál dolgozó Deli Feren cet választották meg uj agronómusnak. Az ajánlása a következőképpen hangzott: "Rövi-
