Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 44 P^itiv mozzanat volt a közös állatállomány fejlesztésének igénye. 1957 nyarán 891oo.- Ft. hitelt vettek fel. s 60 o Ft. készpénzzel is rendelkeztek, s ezt az összeget h.i/ómarha vásárlásra használták fel. A nagy~bb oanház ás k is az állattenyésztés fejlesztése érdekében törté ntek . így elhatározták pl. a 15 férőhelyes lóistálló épitését, illetve a baromfiéi és a sertésfiaztató korszerűsítését. Az építkezésekhez a téglát saját erőből biztosították. a tsz. maga égette, s ez a költségeket valamelyest csökkentette. Komoly gondokat okozott a takarmányozás kérdése is. Sok panasz hangzik el amiatt, hogy a takarmány a hanyag kezelés következtében tönkremegy, illetve az állat kondiciója romlik. Különösen súlyos hibák merültek fel a juhászattal kapcsolatban. Fejére olvassák az ellenőrző b.izot t ságnak, hogy "nem tudja mennyi bárá-.y született és hull el". Ugyancsak visszaélésre adott alkalmat 6,z, hogy a szövetkezet juhászat együtt őrizte saját háztáji állatait a közös juhokkal. A visszaélések miatt a juhászt le is kellett váltani. 1958 nyarára a hajduböszörményi tsz-ek /tizenegy termelőszövetkezet/ összesen 767 családot foglalkoztattak 8^9 taggal. 6927 kh földön gazdálkodtak. A Városi Tanács Mezőgazdasági Osztálya felsorolt 11 tsz-ből lc-et kiegyensúlyozottnak, vagyis megfelelően gazdálkodónak tait tt. A tsz ek megerősítésével párhuzamosan egyre inkább t-ste + öltött az a gondolat, hogy a mezőgazdaságot véglegesen kollektivizálni kell. Rendkivül érdekes a város paraszti társadalmának hangulata 1958 májusában. A mezőgazdasági osztály szerint az egyénileg dolgozó patasztok hangulata jónak mondható, s nagyobb érdeklődést tanúsítanak egyes szövetkezeti formák iránt. "Igen nagy ^ az érdeklődés a földnélküliek és a kisparasztok körében. A középparaszt körében kissé tartózkodó a hangulat annak ellenéi-, hogy elismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyei'." A ;erm előszövetkezetek elnökei és a felelős gazdaság. e /et ők körében ekkor kétfajta elkepzelés é lt a t_sjz. t ejiesztést illetőe n« Egyesek szerint "először 1 gazdasági ag erősítjük meg a tsz t. s csak azután térjünk át a tsz-^k fejlesztésére". Mások szerint fordítva kelen- a kollektivizálás folyamatát vezetni. Mindenesetre egközelebbi feladatként jelölte meg a mezőgazdasági osztály azt, hogy a tsz-ek agitációjuk súlypontját a kilépett volt tsz-tagokra helyezzék. A döntést az MSzMP 1958 de c-rareri hat arozat a jelentet te, amely célként tűzte ki az ország mezőgazdaságának kollektivizálását, szocialista
