Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 4o A vezetés mindkét termelőszövetkezetben komoly problémákkal küzdött. Nem voltak megfelelőek a személyi ad"*tságok , a meglévő személyekkel részben a városi tanács, részben a városi pártbizottság nem volt megelégedve, de a tagság köré: en is akadtak ellenzékiek. E folyamatnak tudható be. hogy a Zója tsz. elnöki tisztén beli.l vált jzás következett be,jr.. "Török Arit alt Tél Vii Peren váltotta, fel /1958. X.1./. A Haladás is vezetési gondokká] küzdött. E tsz. 1958 december 2 i zárszámadó közgyűlésén derül fény arra. hogy a vezetőség határozatát maguk a vezetőségi tagok is átlépik. A városi tanács jelenlévő képviselője állapítja meg a következőket: Akkor olyan légkör uralkodott itt. hogy a tagként felvett két elvtárs azt gondolhatja, "hogy kész öngyilkosságba jöttek". A munkaszervezés e tsz! en egyébként is sok problémát jelentett. Nehézséget okozott. mint azt a tsz. vezetősége megállapította, hogy a tags áo öme városi lakos lévén a határbell munkákon pontatla nul jelent meg . A munkaegység elszámolás immár hagyományos gondként továbbra is súlyos feszültséget jelentett. Legnagyobb pr< bléma a munkaegység adminisztrálása körül mutatko2 )tt. Ezért a vezetőség 1958 nyarán ugy döntött, hogy a munkacsapat vezetők mellett egy-egy ember irja és számolja ki a munkaegységeket. Ehhez az a felismerés vezetett, hogy rájöttek arra, anit a városi tanács képviselője igy fogalmazott meg: " brigádvezetőktől sajnáltuk a munkaegységet, és most jövünk rá, hogy választani kell egy brigádvezetőt, aki irja a munkaegységet, s azt függetleníteni ke] ."A munkaegység elszámolásért havi 24 munkaegységet állapítottak meg. A Zója tsz. esetében 1957-ben az e.szám lást ugyancsak egy külön e feladattal választott brigádvezetőre bizták. G nd kat jelentett , hogy a taggyűléseket, vezet őségi ü é-- ek e es _ _ igádg.yü lé seke t r e nd s ze r t el e nül tartatt ák. i 958 de -mberéren szigorú ha+ározatot kellett hozni arról, hog v- a vezetőségi • és taggyűléseket az előírásoknak megfelelő időközökben tartsák meg. A legrendszertelenebbek a brigádgyülések voltak. A Haladás tsz-ben pl. 1958 nyarán egész nyáron nem volt brigádgyülés. Gondot jelentett a gyakori brigádvezetői változás. A munkacsapatvezetőknél szintén ez volt a helyzet, többször -előfordult ezért tekintélyük romlása, ami együtt járt utasitásaik megtagadásával. Büntetésként munkaegység levonást helyeztek kilátásba. A primitiv pénzügyi állapotokra jellemző, hogy a Haladás tsz-ben még 1958 nyarán sem volt pénztáros, s a pénztárt a könyvelő kezelte.
