Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
- 12 vonzották a környék nincstelenj eit, jobbágyelemeit is. Az 1848 utáni tőkés fejlődés pedig meggyorsította a vá roson belül a vagyoni differenciálódást. Földhöz jutni tehát Hajdúböszörményen belül is nehéz volt. különösen igaz ez a XVIII. század vége óta, amikor kialakult a vá rosban a szilárd telekszervezet. A társadalmi kép igy tehát jelentősen különbözött az országostól; nyomatékosan alá kell huznunk, hogy a földnélküliek száma növekedett, amely az idők folyamán egyre komolyabb problémát jelentett és az éleződő társadalmi feszültség forrása lett. A XIX. század végének kétségtelenül a legjelentősebb gazdasági, társadalmi esménye volt a t agosi tá s. Mivel Hajdúböszörményben nem volt hűbériség, e folyamat is jelentősen különbözött az országostól. A tagositás gondolata már a t elekrendsze.i kialakulását követő évtizedekben is felmerült, hiszen azt heves társadalmi küzdelmek is kisérték. A tagosítással együtt járó arányosítások egyben uj földosztás 4 is jelentettek, ami a város társadalma egyáltalán r—m volt közönbös. 5 .11 yei Gáb or és társai a hajdú érd-k-« k-t szem előtt tartva azt követelték, hogy az arány si tás 4 az 1784~es telkiállomány alapján hajtsák végre. 1881-ben azonban hosszabb pereskedés után az 1847es állapotokat vették figyelembe. Az 189" v-es évek derekán sor került a bérelt illetve megváltott puszták tagosítására Is. (To) A fenti folyamat lényeges változásokat eredményezet^ a város agrártársadalmában. Kétségtelenül csökkent ugyan a parcellák száma, s ezt nyomon kisérte a feudális eredetű kötöttségek /pl. nyomáskényszer/ megszűntetése is, m^g kell azonban jegyeznünk, hogy a tagositás még sem volt tökéletes; a gazdák földjei nem alkottak egyetlen parc-llát, a nagy arányú birtokforgalom pedig rövidesen a parcellák számának növelésé irányában hatott A tagositás együtt járt azzal, hogy a város határában a t anyavil á g nagy méretekben bontakozott ki, bár előzményei már ennek előtte is megvoltak. A század forduló táján felgyorsult kapitalista fejlődés Hajdúböszörmény agrártársadalmát is lényeges mértékben érintette, Legjellemzőbb volt a tái -adai.mi differenciálódá s, aminek következtében a közepes nagyságrendű - 15-)) holdas - paraszti birtokok szám^jylentősen fogyot 4. s nőtt a törpebirtokok száma. Különösen ki kell emelnünk az 5o holdon felül lévő birtok k súlyát és számarányát.
