Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Előszó

rumot teremtsünk. Eközben természetesen a Hajdúsági Múzeum gyűjtőterületét (az északi hajdúvárosok: Hajdúnánás, Hajdúdorog —, illetve Polgár, Tiszacsege és hellyel-közzel Egyek) számításba kell vennünk. Hajdúböszörmény város Tanácsa most is vállalta a mecénás szerepét, felkarolva így is a honismereti mozgalmat, támogatva azt mind erkölcsileg, mind anyagilag, s ezzel létrehívta a most útjára bocsájtott füzetet, a HAJDÜSÁGI KÖZLEMÉNYEK-et. A kézbeadott kiadvány tehát a honismeret fóruma, s mint ilyen, első számát Dr. Kövér Sándor, hajdúböszörményi gyermekorvos, helytörténetíró, múzeumbarát emlékének szenteljük, aki nagyon szerette szülővárosát, érdeklődött múltja és jelene iránt, tudományos kutatásokat folytatott, s kutatásainak eredményeit rendszeresen publikálta. a Szerkesztők Kiállításon mutatkozott be Veress Ferenc, a jeles feltaláló, sokoldalú egyéniség. „Veress Ferenc 1908-ban született Hajdúböszörményben. Oláh Ferenc (a direktórium egykori elnöke, 1919) műhelyében géplakatos mesterséget tanult. Iparkamarai kitüntetéssel végzett, majd a Debreceni Felső Fémipari Szakiskolában gyarapította szakismereteit. Később, 1950-től a Híradástechnikai Gépgyárban önálló gépszerkesztőként dolgozik, mérnöki beosztásban. Gyermekkora óta foglalkozik költészettel, s kedvelte a festészetet is. 1974-ben a Hajdúsági Múzeum közreműködésével harmadik verseskötete, „A rászedett ember" is megjelent. Világhírét azonban nagyjelentőségű találmányával, a „forgácsolás-mentes, síkfolyatásos fémdarabolás,, elvének kidolgozásával szerezte. A kiállításon a fémdaraboló szerszámot, amely különösen sok érdeklődőt vonzott, több mint 3 000 ember tekintette meg . 6