Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Bagdi István: Hajdúböszörmény város mezőgazdaságának sajátos adottsága

zás, az alacsony a nagyobb, váltakozott egy táblán. (A földek összeszántása új viszonyt teremtett, de a termelőerő fejlődése később indult el.) Volt aki esküdött: sohasem tűnik el a földek közötti különbség. A gyakorlati élet fényesen cáfolta a maradi gondolkodásmódot. Hála az ország termelőereje és viszonyai olyan gyors fejlődésének, amely lehetővé tette a város mezőgazdaságában a tudományos és technikai forradalom dinamikus kibontakozását; gépesítés, kemizálás, műanyag, tápszer- és gyógyszerhasználat. A mai művelési ágak megoszlása: Szántó 22 773 ha Gyep 4 284 ha Szőlő 694 ha Gyümölcs 164 ha Kert 306 ha Nádas 87 ha Erdő 1 850 ha Nem művelt 920 ha A művelési ágak célszerű rendezettségét, a talajművelés kultúráltságát tovább fokozzuk. A fejlődés a jövőben sem lassul, sőt most dolgozunk a racionális földhasználat tervén 1990-ig, amelynek alapvető célja éppen a termelés fokozása. A jobb gazdálkodás, a termelést alakító tényezők komplex rendezése útján. Ilyen lehetőség: az új úthálózat kialakítása, a kémiai talajjavítás fokozása, a géprendszerek alkalmazása, műrét gazdálkodás, löszhát öntözés. A talaj fizikai állapota: Adott, mely az agyag, az iszap, a durva és a finom homok arányától meghatározott, de nem változtathatatlan. A talajaink összetétele: Homoktalaj 5% Homokos vályogtalaj 10% Vályogtalaj 50% Agyagos vályogtalaj 15% Agyagtalaj 10% Nehéz agyagtalaj 13% A talaj fizikai állapotának változtatásáért sokat tettünk, de még többet akarunk tenni a jövőben. (Szerves anyag, mész, művelési mód, növényszerkezet.) A kémhatás alapján: Talajaink 15%-a lúgos, 45%-a közömbös és 40%-a savanyú. A talajjavítás ismeretlen fogalom volt a városban, ma elfogadott gyakorlat. A tengerszint feletti magasság és a talajtípus összefüggését megfigyelhetjük: a szikesek 72—74 m, az agyagtalaj 74—80 m, a vályog 80—90 m, és 90 m felett a homokdombok vannak. A város keleti határából elindulva, míg Bagotára kiérünk, a fent leírt talajokkal találkozunk. Valóságos gyűjtemény. (A homokdombokat már javított földút készítésére nagy gépek hordják, így érdemes lesz arra gondolni, hogy a talajtípusokból talajszelvényt vegyünk és preparáljuk, amit helyezzünk el a Múzeumban. A növényflóra begyűjtése érdekes munka volna. Növényfajok tűnnek el a vegyszerezés hatására és eddig nem látott fajok jönnek elő. Az állatvilágról érdekes gyűjteményt lehetne készíteni. Mindkét feladat vállalkozóra vár. Sőt a mezőgazdaság szocialista fejlődését és szocialista átala54