Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Orosz István: Szőlőskerti építmények Hajdúböszörményben 1821-ben

SZÖLOSKERTI ÉPÍTMÉNYEK HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN 1821-BEN Orosz István Az alábbiakban közlendő iratok keletkezésének időpontjában, 1821-ben, a hajdúböszörményi szőlőtermelés valamivel több mint egy évszázados múltra tekinthetett vissza. Az első híradás a böszörményi szőlőskertek létezéséről 1715-ből való. Az adóösszeírás készítői szerint a város lakosainak 25 1/4 kapás szőlőjük volt, amely évente átlagosan 10 pozsonyi urna (kb. 543 liter) bort termett.

1 Az adóösszeírásban említett első szőlőskert minden bizonnyal a várostól keletre, a szérűskertek övezetén kívül, a legelőből kihasított terület volt, amelyet a 18. század végétől, amikor újabb szőlőskertek jöttek létre, mint legrégibb szőlőt Vénkertnek neveztek. A 18. század folyamán a szőlővel beültetett terület jelentősen nőtt, 1773-ban 392 1/2, 1782-ben 396 1/2 kapás volt,

3 de a Vénkert határait nem lépte túl, pontosabban a szőlőterületet úgy növelték, hogy a Vénkertet nagyobbították meg. Üj szőlőskert osztására 1791-ben került sor.

3 A régi szőlőskertet bizonyára azért nem lehetett tovább bővíteni, mert északról a fehértói út, délről pedig a temető zárta le. így a temető másik oldalán a belső legelő egy részét osztják ki. Az új szőlőskertet északról a temető, illetve a temető és a szőlő közötti hadházi út, nyugatról a szérűskertek, ólaskertek, délről a pallagi út, illetve az 1783-ban kiosztott ugarföldek egyik járása, az ún. Középső ugar, keletről a belső legelő határolta. Az új szőlőskert kiosztásakor két-három telektulajdonos Középső-ugarbeli földje is beleesett a tisztség és vagyoni erő alapján osztott szőlőföld területébe, ezeket az ugarföldek más részéből kárpótolták. Későbbi tudósításokból ismeretes, hogy az új szőlőskert osztásából 1791-ben sokan kimaradtak. Az 1790-es években is folytatódó társadalmi elégedetlenség is közrejátszhatott abban, hogy Somossy András népszónok (fürmender) 1791-ben elültetett szőlőtövek, újabb szőlőskert osztását javasolta azoknak, akik három évvel korábban kimaradtak. Javaslatában a Sashalom szerepelt, de végülis „az új szőlőskert mellett a Középső ugarban a város néhány telekalja ugar földeit" osztották ki.

4 Az ugarföldek telek szerinti kiosztásakor, 1783-ban ugyanis a város tulajdonában lévő bel telkek után is osztottak külsőségeket, s ezek a magánosokétól eltérően egy tagban voltak a Középső ugarban. A városi földeken és kaszálókon ekkor nem bérleti, hanem magánkezelésű gazdálkodás folyt a városgazda vezetésével. Az adóköteles lakosokra a városi földek szántását, takarását, nyomtatását, vagy a rétek kaszálását ugyanúgy kivetették, mint a királyi és a házi adót. 27