Bencsik János – Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból I. / Hajdúsági Közlemények 4. (Hajdúböszörmény, 1974)

Enyedi József: Dobó Ferenc kéziratos könyve

DOBÓ FERENC KÉZIRATOS KÖNYVE Enyedi József Régi családi iratok, könyvespolcok porosodó könyvei között néha még napjainkban is előkerülhet egy-egy krónikaszerű feljegyzéseket tartalmazó füzet, vagy különféle verset, dalt esetleg más prózai írást tartalmazó kéziratos könyv, mely értékes adatot, másutt sehol sem található hiteles forrásanyagot őrizhet. Régóta gyűjtöm az ilyen kézzel írt könyveket, tulajdonomba egy böszörményi tárgyú kis 8-r. 45 számozatlan levélből álló, vegyes tartalmú kéiratos könyv. Nincs feltüntetve benne az írójának a neve, de a családjára vonatkozó feljegyzésekből („Dobó Mária Leányomnak Gyöngyösi Gáborral lett össze köttetése, vagy lakodalma történt Januarius 15-ik, 16-ik napjainn az 1845-ik Esztendőbenn.") és a Hajdúböszörményi ref. egyház anyakönyveiből megállapítható, hogy a feljegyzéseket Eobó Ferenc végezte, aki valószínűleg olyan tollforgató szántó-vető lehetett, aki ismerős volt az egyház dolgaiban, s annak egyik világi tisztségviselőjeként (gondnok, presbiter, kántor) működhetett. Mindezekre abból is következtethetünk, hogy a paraszt emberek mindennapi életét nagyban befolyásoló időjárásról többször megemlékezik, és olyan dolgokról is pontosan beszámol, amiről csak az egyház belső emberei tudhattak. A könyv első felében 1808—1847-ig terjedő időben Hajdúböszörményben történt fontosabb eseményeket (földosztás, rendellenes időjárás, természeti csapás, valamint a családja életében beállt változások) időrendben közli. A másik felében az 1848—49-es szabadságharcunk böszörményi eseményeit olvashatjuk a szemtanú meglátásának tükrében, majd több olyan temetési éneket találunk, amit külön-külön alkalmakra írt. „A házasulandók tzensurára i való menése kezdődött az 1802-ik Esztendőb. Az 1808-ik Esztendőbe tsinálták az Orgonát. 2 1813-ba osztották a Nadrágos 3 Szőllős-kertet tavasszal. Az Üjjkerteket pedig 1815-be és 16-ba. A Bodai Szőllős-kertet 1800-ba. Az -815-ik Esztb fokadtt a Mátra hegyből annyi kimondhatatlan víz, hogy a Tisza vizét is visszafordította, és Kassa felé annyira felment, hogy a kerítésének a tetejénn is bement vólna, ha a kapuját ki nem nyitották vólna. Azutánn pedig úgy mondták, hogy az uttzájánn térdig megért a víz, és házakba sok kárt tett, sok pintzéket elrontott. Böszörményi rétet is elborította, s azután 1816-ba a földárja úgy fel jött, hogy a Rátzok-völgyén gyalog ember is nehezenn járhatott, a verembe az életet a víz felvette, és sok kútak bészakadoztak, és ezen az Észak felől való részen Sár-állás környékén, Vidiföldönn, Pródonn, Rétenn és a Csőszkút környékénn a víz és földárja fenn léte miatt járni alig lehetett. 20