Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)
A földesek (a volt úrbéresek) és a gyalogok (a volt zsellérek) legelőhasználata közben vita támadt, s a vitát csak úgy tudták megoldani, hogy 1859-ben külön választották a közlegelőt, 54 4 s ezt követően kitiltották a földesek legelőjéről a gyalogok állatait. 54 5 A folyamat 1878-ban a földesek legelőjének felparcellázásával és feltörésével végződött. 04 6 A gyaloglegelőt pedig két részletben a Bogátközön és a Selypesközön hagyták meg. Az előbbi 600, az utóbbi 300 rész, (legelőrész) ún. páskum volt. A közösben maradt gyaloglegelőre szigorú tilalmat határozott el a gazdasági nagygyűlés. Minden hold földre egy marhát állapítottak meg, akár kicsiny legyen, akár nagy és egy sertést. 5" „. . . a (gyaloglegelőn) .. . Szent György napig tilalomban tartván mind két legelőrész, addig oda egy darab marhának sem szabad menni.. . Először is a Bogát közi legelő fog legeltetés alá szabadíttatni és ez után csak akkor szabadul a Selypes közi legelő, a midőn annak felszabadítását a négy bizalmi férfiú jónak látja". 54 8 Ugyanis, hogy a szigorú tilalmat megtartassák, négy tagból álló testületet választottak a gyaloglegelő legeltetésének irányítására. 54 9 A Kengyelköz és a Nagygyep az 1860-as években a földesek külső legelője volt. Belső legelőik felosztása után csak e területek maradtak közös haszonvételük alatt. Váltakozó renddel jelölték ki ott a nyári legelőjüket. Éspedig a nyári legelőnek kijelölt határrészre (pl. Nagygyep) március végétől tilalmat rendeltek el, hogy „addig senki ne merészelje a marhát, juhot vagy sertést kihajtani, mégcsak a gazdaság ki nem hajtja (a közös gulyát stb.)". 55 0 A szabad legeltetést is mind inkább korlátozták, mert a pásztor nélkül kicsapott liba, malac és borjú sok kárt tett a legelők közelében levő szántóföldi vetemények ben. 55 1 1873-ban a „liba tartás végkép eltiltatik vagy is a gyalog legelőn meg nem tűretik". 55 2 Az élőföldön (szántottvetett) is csak úgy engedték meg a gazdáknak a legeltetést, ha ,,a jószágát saját földjére kipányvázza, de úgy, hogy a pányva a szomszéd földjére ne terjedjen ki". 55 3 A tanyásodás, amely a paraszti állattenyésztést és földművelést átalakítja, Polgár határhasználatát is alapvetően befolyásolta. A tanya telepítésének gondolata a kommunitásban már 1839-ben felvetődött. „Kérték az Uraság(ot)..., hogy az úrbéri telkek 117 sessiokban állapítódnának meg..., s azok a gazdálkodás hathatósabb előmozdítása tekintetéből tanya számra osztatnának ki és méretnének fel". 55 4 Kérésüket a földesúr nem teljesítette, ezért a paraszti tanyák építésének feltételeit csak a jobbágyfelszabadítást követő úrbéri tagosítás teremtette meg. Az 1850es évek végétől a tanyásodás első szakaszában jobbára csak állattanyész544. Bencsik J., i.rn. 13. 1. 545. SZL. Polgár Jkv. 1869. 250. oldal. 546. Uo. 1872. július 28. 547. Uo. 1873. 336. oldal. 548. Uo. 549. Uo. 550. Uo. 1867. február 17., 1871. március 22., 1875. december 24. 551. Uo. 1871. 282. oldal. 552. Uo. 1873. 337. oldal. 553. Uo. 554. Uo. 1839. N. 44. 49
