Bencsik János: A paraszti közösség gazdasági tevékenysége (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 3. (1974)

urasági állattenyésztésre. Ekkorra kiépült a szarvasmarha, a ló, a juh és a sertés tenyészete. Egri káptalan állatállománya a Szentmargita és Polgár (Tikos) pusztán Év határrész szilajgulya tehéncsorda sőre gulya juhnyáj sertésnyáj ló 1796 Margita Tikos 1 — 1 1 2 2 — 1810 Margita Polgár — — 1/1102/db 1/ 776 db — 1 (374) 1835 Margita Polgár — 1 (362) — 1/2508 db 1/1568 db i 1/311/db S — 1/180 db ! 30 db 1 a) Halászat, csikaszai A Tisza szabályozása előtt, a határ mélyebben fekvő területeit az év nagy részében víz borította, a halászóvizek pedig aligha apadtak ki. A lefolyástalan medrek egyetlen veszélye a természetes feltöltődés következménye, az elgazosodás volt.

3'

0 Az írott forrásokban az Árpád-kortól kezdődően, több halászóvíz nevét jegyezték fel, mint a Folyás, a Morotva, az Örötvény, a Selypes, a Szégyés. E halászóvizeket a hajdúkczösségtől a halászok harmados jogon használhatták ,,.. .ennek utána is mind addig harmados, míg kifoghattyák belőle (a halat)."

3'

6 A határ kisebb, sekélyebb vizei, ún. szabadvizek voltak, amelyeket mindenki szabadon, minden kötöttség nélkül halászhatott.

3" A telepítés után a káptalan a falu népét a halászati jogában is megcsonkította, s fokozatosan visszaszorította. Noha 1732-ben még csak a Morotva halászatát tartotta fenn magának.

3'

6 A közösség azonban már akkor tartott attól, hogy ,,mi semmi némű halászó vizeivel a Polgári Határnak nem vagyunk szabadok, mígh az Uraság egészen meg nem halásztatta".

37

9 Aggodalmuk nem is volt alaptalan, hisz a század végére, s azt követő évtizedekben, a Selypes kivételével, min375. „Mivel a Margithai Tó annyira elgazosodott, hogy azt tsak nem lehetetlen többé halászni, így divisióra való halat sem tudnak elegendőt kifogni az ároktövi halászok." Uo. Div. P. F. 2. N. 71. 1818. 376. Komároniy A. i. m. 31. és 32 artikulusa. 377. Uo. 32. artikulus. 378. HL. Div. P. F. 4. N. 18. 1732. 379. Uo. 34