Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
Egy 1843-ban készült uradalmi földmérői munkálat szerint a polgáriak 151 úrbéri telek után szántóföldben, kaszálóban, legelőben, belső telekben és kenderföldben összesen 12 320 hold területet birtokoltak, s a földesúr ugyanekkor a „meghitelesített Telek könyv szerint" 25 041 holdat mondhatott magáénak. 33 0 A földesúri földrablás nagy arányait mi sem tükrözi jobban, mint az, ha felidézzük az 1807-es állapotokat. Ekkor — mint fentebb is láthattuk — a káptalan kezén mindössze valamivel több, mint 5 983 hold terület volt csak. A földesúr az utóbbi évtizedekben a jobbágyoktól tehát mintegy 19000 hold földet vett el, s a jobbágyok ebből per útján — az 1843-as igényük szerint — több mint 14 044 holdat akartak visszaszerezni. E számok jól mutatják azt, hogy milyen életbevágóan fontos érdekekről volt szó, hiszen a perelt terület nagyobb volt annál, mint amit a jobbágyok ténylegesen használhattak. E számok jelzik az egész jobbágytelek megcsonkulásának nagy arányait is, hiszen a megszűkült határban — a Helytartótanács közbelépte folytán — a jobbágytelkek számát 151-re emelték, s a rendezés folytán a 130 régi jobbágytelek tulajdonosa 109 új telekre szorult vissza — anélkül, hogy hivatalos besorolásuk változott volna (tehát az egész, féltelkes stb. ezután is egész, féltelkes stb. maradt). A jobbágytelek erős megcsonkítása (egy telek mindenféle tartozékokkal is csak 31 holdat tett ki) révén relatíve emelkedett a jobbágyföld után fizetett földesúri adó is. A káptalan jövedelme a határfelmérés után az 1828-as úrbéri szerződés rendelkezéseit figyelembe véve a következőképpen alakult: 33 1 1. Robotváltságot fizettek 130 telek után 1820 ft. Szaporodott Most fizetnek 151 telek után: 2114 ft. 294 ft 2. Eddig robotoltak 1040 kétmarhás napot: 346,66 ft. Most robotolnak 1510 kétmarhás napot: 3. Eddig kenderbérbe fizettek: 200 ft. Csökkent: Most fizetnek 151 ft. 49 ft 4. Eddig adtak 130 icce vajat 65 ft. Szaporodott Most adnak 151 icce vajat 75,50 ft. 10,50 ft. 5. A borjúból származó többletjövedelem 1. ,05 ft. 6. Csirke stb. eddig nem volt Szaporodott 67,95 ft. 7. Hosszú fuvarba adtak eddig 32 szekeret 272 ft. Szaporodott Most adnak 45 szekeret 302 ft. 30 ft. 8. Eddig adtak 5200 kéve nádat 260 ft. Szaporodott Most adnak 6040 kéve nádat 302 ft. 42 ft. Polgár terhei szaporodtak tehát: 1510 ft és 66 kr. A káptalan és Szabolcs vármegye Polgáron szemmel láthatóan rendkívül heves ellenállással számolt. Mivel a debreceni katonai parancsnokság nem tudta Szabolcs vármegye katonai erő kiküldése iránti kívánságát teljesíteni, a megye egyenesen a nádorhoz fordult, s egy „compánia gyalogságot s fél század lovasságot" kért Polgárra helyeztetni. A vármegye azzal indokolta kérelmét, hogy a polgáriak a „Hajdúi Szabadságnak tündér csábjaitól" annyira elragadtattak, hogy „vétkes merészséggel a függetlenségnek 330. Tiszti munkálat a polgáriak egyezkedésére. Összeállította Frayer Ignác uradalmi tiszttartó. Eger, 1843. jún. 11. Uo. N.2. 331. Haraszthy tiszttartó kimutatása. Uo. F.6 N.320. A hiányzó adatok a korabeli forrásban som szerepelnek. 84
