Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
illetően Polgárra nézve fentartásaink vannak ugyan, áttekintése mégsem bizonyul haszontalannak. Családfők száma Jobbágy Házas zsellér Házatlan zsellér 455 242 201 12 Az úrbéres jellegű föld a következő mennyiségre rúgott: Szántó Kaszáló Szőlő 2772 pozsonyi 693 embervágó 46,5 pozsonyi mero mero A fenti eredményt az úrbérrendezés korával összevetve legfeltűnőbb jelenség a nagyarányú zselléresedés, hiszen a zsellérek száma majdnem elérte a telkesekét. A jobbágyok kezén levő földterület azonban a feltüntetettnél lényegesen nagyobb volt, hiszen az 1831-ben megindult földesúri telekkiosztás során (a jobbágyföld erős megcsonkítása ellenére!) több mint 4939 hold maradt a jobbágyok kezén. A jobbágyoknak 1829 nyarán már az új úrbéri szerződés szerint kellett volna kötelezettségeiket teljesíteni, s mindenekelőtt a földesúri kilencedet szalmájában beszolgáltatni. E helyett azonban az ellenállás útját választották. Taktikus lépésként először 1829. július 20-án levélben fordultak a káptalanhoz, s kérték azt, hogy a kilencedet „ne Szalmájában, hanem szemül" adhassák meg. A földesúr azonban e kérelmet elutasította, mert a polgáriak az „úriszék előtt szerkesztett contractust alá írni nem akarták". A jobbágyok döntő többsége erre azzal válaszolt, hogy nem volt hajlandó a termését „feladni" (azaz a tiszttartónak azt felmérés végett bejelenteni), s mielőtt az uraság a tényleges termést láthatta volna, azt a határból hazahordták. Az ellenállás nagy méreteit mutatja, hogy mindössze 40 gazda volt hajlandó az előírásoknak engedelmeskedni, „a többi 238 polgári földes gazdák (a feladáson) megjelenni sem akartak". A jobbágyok pedig napokon keresztül nagy nyomásnak voltak kitéve; a tiszttartó, az uradalmi fiskális és az urasági tisztek nyolc napon keresztül igyekeztek a polgáriakat engedelmességre bírni, a tiszttartó pedig a templom előtt többször is kihirdette, hogy a „lakosok addig ne nyúljanak . .. Terméseikhez, amíg azoknak mennyiségét meg nem vallyák" — de azok nem engedelmeskedtek, hanem ..közakarattal*a magok élettyek be hordásához fogtak". A vármegye esküdjének szavára sem hajlottak, pedig az a Helytartótanács rendeletére is hivatkozott; úgy vélték, az nem lehet hiteles, mert „a mint nekik értésekre adatott, olyan petsétes levél akárkinek is adatik 5 forintért". 32 3 Az ellenállás hamarosan túlnőtt a kilenced beszolgáltatásának mikéntjén. s a jobbágyok a szolgáltatások egész rendjét is megkérdőjelezték. Min322. Polgáriak a káptalanhoz. Polgár, 1829 júl. 20. A végzés a kérvényre rávezetve. HL XII—2 c. Div.P F.6 N.320 és Haraszthy György és Elek Ferenc a káptalannak. Uo. N.370. 323. A nagyprépost folyamodása Szabolcs vármegyéhez. Uo. N.237. És Hit alatt való visgálat. Uo. 81
