Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
Hamarosan megérkezett — 1822-ben — a Helytartótanács döntése is. 28 6 E szerint Polgáron az urbáriumot továbbra sem lehet bevezetni, s a jobbágyok „contractus mellett hagyassanak". Az úrbéri szerződés mikéntjére vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy az „uj systémához" igazítva új szerződést kell kötni. Addig is, amíg az elkészül, a jobbágyok az 1802-es contractus pontjait kötelesek teljesíteni. 151 jobbágyteleknél kevesebbet nem szabad kimérni, a jobbágytelkek minőségéről azonban nem történt említés. E döntés érdemben tehát csak a jobbágytelkek számáról intézkedett, s az úrbéri terhek mikéntjét lényegében a két fél közötti egyezkedésre bízta. Gyakorlatilag az egész úrbéri munkálatot lehetett újra kezdeni, ismét az úriszék előtt. A káptalan hamarosan el is készítette az új úrbéri szerződés pontjait, s azt az úriszék elé terjesztette. 2 8' E szerint egy egésztelkes jobbágy évi négy négymarhás, vagy nyolc kétmarhás napot köteles robotolni. A fennmaradó napokat napi 20 krajcárjával megválthatja, ami egy egésztelek után 13 ft és 20 krajcárt jelentett. A többi jobbágy azt telke arányában teljesítené. A kilencedet „szalmájában" is, „szemül" is megadhatják, s ez egy telek után 6 kila rozst és 1 kila tavaszbúzát tenne ki. Az egyéb terményekből (bor, bárány, kecske, káposzta, kender, len, kukorica), ha az nem úrbéres földben terem „a kilencedet a maga természetében" kell beszolgáltatni. A kisebb terhek nagyjából az urbárium szintjén mozogtak, azonban ezeket is pénzben válthatták meg. Minden négy jobbágytelek után egy hosszú fuvart kellett állítaniuk, kötelesek lettek volna urbarialis vadászattal szolgálni, a töltésekre, hidakra gondot viselni. A házas zsellérek évi kilenc napot dolgoznának ténylegesen, a másik kilenc napot — napi 10 krajcárjával — megválthatnák. E pontok áttekintése után megállapíhatjuk, hogy a káptalan — a heves paraszti ellenállás láttán — az úrbéri kötelezettségeket mérsékelte. Veszélyesnek mutatkozott viszont az a törekvése, hogy követeléseit a bérelt területek után fokozza. Az uradalmi ügyvéd számításai szerint a polgári jobbágyok terhei az 1773-as úrbéri szerződés óta — minden terhet az akkori árviszonyokra átszámítva — a következőképpen alakultak: 28 8 Urbárium ! 1773-as I szerződés 1778-as szerződés 1802-es szerződés Tervezett szerződés Jobbágy • 55 ft. 35 ft. 31 ft. 43 ft. 42 ft. (Egész 26 kr. 52 kr. 37 kr. 48 kr. 15 kr. telkes) Zsellér 4 ft. 5 ft. 4 ft. 6 ft. 4 ft. 39 kr. 16 kr. 36 kr. 16 kr. 30 kr. Házatlan 2 ft. 2 ft. 2 ft. 2 ft. 2 ft. zsellér 44 kr. 24 kr. 20 kr. 288. Lásd pl. az 1822. nov. 12-1 úriszéki jkv-t. Uo. N.291. 287. Az újonnan készítendő urbarialis contrarius pontjai az Uradalom riszéről. Uo. N.291. 288. Uo. N.253. 74
