Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
zettek a kenderdézsma váltságába, 1818-ban már csak 180 forintot, 1819ben és 1820-ban ilyen címen már egy fillért sem voltak hajlandók adni. 277 Ugyanezt tapasztalhattuk a házadó és robotváltság fizetése körül is. A hátralék 1820-ban és 1821-ben így alakult: 27 8 Év Jobbágyok Zsellérek 1820 546 Ft 148,78 Ft 1821 541 Ft 539.60 Ft Nem teljesítették a közösség egészét illető tartozásokat sem, a korcsma árendába 1127 ft-al, szentmargitai árendába pedig 740 ft-al maradtak adósok. 1822 januárjában Haraszthy a polgáriaktól a Morotva és Bágytisztása halászatáért, a polgári vásár és piacbér hasznáért, kovácsműhelyért és a szárazmalomért 300 forint árendát kért, de azok „egy krajcárt sem ígértek". A telkes jobbágyok 1820 májusában megtagadták a miskolci hosszú fuvart, s „a tilalmas réteket leétették", adózni és szolgálni a földesúrnak nem akartak. 2' 9 A mezőváros a jelek szerint tehát a földesúrral való szembenállásban az egységet meg tudta őrizni, amire ekkor rendkívül nagy szükség is volt. Az ügyből ugyanis hamarosan úrbéri per lett, 2? 0 amely 1820 május 26-án kezdődött, s áthúzódott a jobbágyfelszabadítás utáni időkre is. A káptalan érdekeit Szabolcs vármegye előtt Szalatnay János fiskális (felperes) képviselte. Álláspontját röviden a következőkben összegezhetjük: Kérte az úriszéktől engedélyezni Polgáron az urbárium bevezetését, s azt, hogy az urasági földmérő munkálatait a vármegye részéről is hagyják jóvá. Az állattartást szabályozzák, s a legelőt állandó jelleggel mérjék ki. mert az nem áll arányban a jobbágyok telki állományával. A polgáriak hivatalból kirendelt védőügyvédje, Inczédi György a földesúri követelések valamennyi pontját megkérdőjelezte; az urbárium ugyan Polgáron is elkészült, de az soha életbe nem lépett, nem is léphetett, mert a contractus könnyebb feltételeket szabott. Egyedül az 1727-es úrbéri szerződést volt hajlandó törvényesnek elismerni, s kérte annak visszaállítását. A jobbágyok ügyvédjüknél is radikálisabb álláspontot képviseltek, a szállító contractus mellé a hajdúszabadságot és a separata portát is szerették volna visszaállíttatni. A jobbágyok rendkívül sérelmesnek találták azt, hogy a polgári határt első osztályúnak minősítették, ugyanis a föld terméketlen —, mondották. Ez ügyben 1820. augusztus 9-én határjárást tartottak. 28 1 Megállapították azt. hogy az őszi vetés egy része közepes, más helyen azonban a föld szikes és fenekes (Varjú fenek). A tavaszvetések (Kincses fenek, 277. Adóslevél Polgár pecsétjével. Uo. N.285. 278. A káptalan követelése adósaival szemben. Uo. Div.P. F.l N.30. 279. Haraszthy a káptalannak. 1822. jan. 3. Uo. N.78. 280. Az úrbéri per anyaga. Uo. F.5 N.253. 281. A határjárás jkv-e. Melléklet. Uo.
