Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
Zsellérek Létszám Kaszáló (embervágó) Házas zsellérek 70 120 Házatlan zsellérek 20 14 Hangsúlyoznunk kell itt azt, hogy bár nyomásba foglalt szántóföldekkel nem rendelkeztek, ez nem jelentette azt, hogy a zsellérek nem juthattak önálló szántóföldhöz. Elszórt adatok — még évtizedekkel későbbről is — azt bizonyítják, hogy a földbőség következtében a nyomáson kívül sokan fogtak földet maguknak. 20 2 E gyakorlat különösen a zsellérek („gyalogok") között volt jelentős. Számításba kell vennünk azt is, hogy a mezőváros rendszeres árendát folytatott Szentmargitán és a bérleti feltételek a szántóföldi művelést is megengedték. Bár arról megközelítően sincsenek adataink, hogy a zsellérek e nyomáson kívüli földművelésben milyen arányban vettek részt, mégis feltételezhetjük, hogy abban nem jelentéktelen szerepet játszottak. Állatállományuknak feltétlenül kellett lenni, hiszen kaszálókkal is rendelkeztek. Az összeírás jelentős szőlőtermelésről is tanúskodik, hiszen 82 szőlősgazdát is összeírtak. A szőlők 133 kapás terjedelmű területre rúgtak. Ennek megoszlása változatos képet mutat, hiszen fél kapástól négy kapás terjedelemig találhattunk szőlősgazdákat. Kísérletet tettünk arra, hogy a szőlősgazdák és a jobbágyok névsorát összeegyeztessük, 20 3 s az eredmények arra a megállapításra vezettek, hogy a szőlőtulajdon egyenes arányban állott a jobbágyok gazdasági erejével. E megállapítást érdekes módon színezi, hogy néhány házas zsellér is jelentős szőlőterülettel rendelkezett. A szőlőterület megoszlása a jobbágyok telki állománya szerint Hatökrös Négyökrös Kétökrös Házas Eeazonosítgazda gazda gazda zsellér hatatlan Létszám 15 / 29 19 9 10 Kapás 31,5 41,5 29,5 15,5 15 A gazdák közül szőlőtulajdonos is: Hatökrösek Négyökrösek Kétökrösek Házas zsellérek közül közül közül közül 75 % 34,8 % 19,7 ° o 14,8 o/o Az összeírás alapján módos gazdatársadalom képe bontakozik ki szemünk előtt, amely minden földesúri terhet igyekezett pénzben meg202. Ld. pl. HL. XII—2 c Div.P F.9 N.459. 203. A számítás az 1772-es előzetes úrbéri felmérés (beleértve a Conscriptio Vinearum oppidi Polgár anyagát is) készült. A „kapás" az a terület, amelyet egy munkás egy nap alatt be tud kapálni. 50
