Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadításig 1717-1848 (Fejezet Polgár történetéből) / Hajdúsági Közlemények 2. (1974)
tiót helyezett kilátásba. 1729-ben pedig az országgyűlés előtt emelt panaszt Hevesre az állandó jobbágyszökés és vándorlás miatt. A tendencia tehát éppen fordított volt, nem Hevesből Szabolcsba, hanem Szabolcsból Hevesbe irányult a kérdéses időben a jobbágyok vándorlása. 6 8 A másik, nyomósabb tényező a káptalan földesúri érdeke. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a káptalan saját jobbágyait hozta volna Polgárra, hiszen közismert, hogy a jobbágy akkor változtatott lakóhelyet, ha kedvezőbb körülmények közé jutott. Ez egyértelmű lett volna a káptalan földesúri haszonvételének a csökkenésével, s ezért e megoldás részéről csak legutolsó esetben jöhetett számításba. Itt utalnék arra a tényre is, hogy az egri püspökség és a vármegye (Heves) között a legszorosabb kapcsolat állott fenn, hiszen a mindenkori egri püspök egyben a vármegye örökös főispánja is volt. 6 9 Nem valószínű tehát, hogy a püspök-főispán telepesek toborzásával gyengítette volna a vármegye jobbágynépének teherhordó erejét. Bizonyos elszórt utalásokból azonban az új lakosok származási helyét leszűkíthetjük. A káptalan Szabolcs vármegyének írt levelében olyan híradással élt, hogy a telepesek ,.külső Vármegyékből" érkeznek. 7 0 Tehát nem Szabolcs megyeiek, de nem is hevesiek, hiszen a káptalan számára Heves nem külső vármegye. A többesszám használata több megyére enged következtetni, amit az új lakosok nyilatkozata csak megerősít, mely szerint .,külömb külömb való Vármegyékbül és messzerül való helyekbül" jöttek ,,az Polgári Pusztának megh szállása végett.'" 1 S valóban, az új lakosok származási helyét illetően két konkrét adat áll rendelkezésünkre, s egyik sem Heves megyei. Szitás Mihály „szabad ember" négy másik társával Esztergomból jött ide, a község korai életében jelentős szerepet játszó Odri família pedig a Hont megyei Terbegecről költözött Polgárra. Terbegecről másoknak is kellett jönniük, mert amikor a belső súrlódások miatt Odriék költözni szándékoztak, híre terjedt, hogy a „Terbegécziek is el mennek vélek".' ' Bizonyos jelekből ítélve pontosan ez az Odri András lehetett az uraság embere, aki szervezhette és irányíthatta a letelepedést. 7 3 Ebben az esetben — tekintettel Odri mozgási körére — Hont, Esztergom és Nógrád megyék területét tekinthetjük az új lakosok származási helyének. 7' 1 Itt mindjárt hangsúlyoznám azt is, hogy e megállapítás csak a legelső telepe68. Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. (Eger, 1955.) 10—11. 69. Az egri püspök mindenkori főispánsága a XV. századtól mutatható ki. V.o. Heves vármegye története (szerk. Borovszky Samu). 475. 70. A káptalan folyamodása Szabolcs vármegyéhez. Eeer. 1728. máj. 20. ,.Minthogy pedig mind Olivas Emberek, a kik külső Vármegyékbül jönnek .. ." SzL. Act. Pol. Fase. 29. No. 64. 1728. 71. Polgáriak a káptalannak. Polgár 1730. HL. XII—2/b. N.16 D.2 F.2 fr. 37. 72. Uo. fr. 39. 73. Odri Polgáron az első években rendkívül nagy hatalommal rendelkezett. A kerteket, szilvást pl. ő osztotta fel a lakosoknak. Kezében volt az új közösség szállító contractusa. sőt azt Polgárról elköltözve magával is vitte. A káptalannal folytatott küzdelemben a közösségtől elhatárolta magát. A fentiekre lásd a következő iratokat: Uo. fr. 29, és fr. 22. Az 1820-as úrbéri per során a káptalan fiskálisa Odrit az uraság emberének mondotta. Vö. uo. XII—2/c. Div. P. F.5 N. 253. 74 A Hont megyei Terbegec Nógrád vármegye közelében fekszik. Görög Demeter i.m. 9. tábla. 21
