Bencsik János: A szarvasmarha paraszti tartása hajdúnánáson a XVIII. század végétől / Hajdúsági Közlemények 1. (Hajdúböszörmény, 1974)

Tartalom

összehasonlításul közöljük, hogy 1935-ben a jóval nagyobb határú városban, Hajdúböszörményben csupán 2023 kh rét, 6006 kh legelő volt, mely területének csupán 14,1 százaléka.

6 A legeltető állattartás mellett természetesen a tanyák is fontos szerepet kaptak az állattenyésztésben. A XIX. század elejéről való adataink szerint a Réten már tanyák vannak. A város hadnagyának ..a Kasziba zugban kiválasztott (réti nyilasán) épületekkel megrakott tanyája" van.

7 Egy másik határozat a következőkben foglalkozik a tanyákkal: „A Réti föld általjában kaszálló földnek hagyatik, s a Réten sem a tanyáknál lévő árkokba, sem az árkon kívül szántani és vetni ne lehessen."

8 Kései adataink is arra utalnak, hogy Hajdúnánáson volt a legjelentősebb a tanyai lakosság mind az 1930-as, mind az 1950-es években.

9 Év Összes fő Ebből tanyán élő, fő Ennek százaléka 1940 17 996 4 731 26,2 1960 18 312 4 394 24,0 (1960-ban Hajdúböszörményben 16,5 százalék, Hajdúszoboszlón 15,1 százalék él tanyákon.) A tanyai lakosság összetétele is utal az állattartásban betöltött szerepükre. 1940-ben Hajdúnánáson 2190 kisbirtokos. 1030 gazdasági cseléd és 511 napszámos élt a tanyákon. Fényes Elek 1851-ben így írt e település gazdálkodásáról: „Nánás, . . . Határa felette termékeny; igen szép szarvasmarhát tenyészt; bort termeszt; posványaiban sok nádat vághat."

1

0 A Révai Nagy Lexikon is az alábbiak kiemelését tartja a legfontosabbnak, amikor Hajdúnánásról ír: „Lakói túlnyomóan fÖldmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Szarvasmarha állománya messze vidéken híres."

i

l Hajdúnánáson a már általunk is idézett adatok tanulsága szerint a XIX. század közepén számottevő szarvasmarhatenyésztés volt, amely a következő évszázadban is a parasztgazdaságok legjelentősebb jövedelmi forrása maradt. Ezt bizonyítják a XIX. század közepétől rendszeresen végzett állatösszeírások adatai is.

1

2 6. Jekelfalussy J., 1897. 464 1., Magyar Statisztikai Közlemények (továbbiakban MSK.) 99. kötet. 1935. 7. Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBmL.), Hajdúnánás város közgyűlési jegvzőkönvvei (továbbiakban Hajdúnánási Jkv.) V. A. 301/a. 12. 1827 No. 335. 8. Uo. 14. 1834. No. 2. 9. Csohán E., 1940. II. rész 5. 1., 1960. évi népszámlálás adatai. 10. Fényes E., 1851. III. 183. 1. 11. Révai Nagy Lexikon. 1913. IX. 325. 1. 12. Barcsa J., 1900. 293. 1.. Jekelfalussy J., 1897. 464. 1., MSK. 41. 1911 és 100. 1935., Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai, Debrecen, 1957. és 1963. évek. A szarvasmarha és a lótenyésztés a XIX. század elejéig más arányokat mutat. Orosz I. a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó tánulmányában a korszakban a ló igázását tartja fontosabbnak. Orosz I., 1973. 89—208. 1. Összehasonlító adatként közöljük az 1828. évi összeírást: tehén ökör fejős meddő borjú ló csikó juh sertés 465 636 214 440 1387 76 5095 720 dh HBmL. Hajdúkerületi számvevőségi hivatal, Conssripüo. Hajdúnánás. 1828. IV. A. 503/H. 8. 6