Bencsik János: A szarvasmarha paraszti tartása hajdúnánáson a XVIII. század végétől / Hajdúsági Közlemények 1. (Hajdúböszörmény, 1974)

Tartalom

A szarvasmarha elhelyezésére szolgáló építmények és az állatok takarmányozása Az extenzív tartásmóddal kapcsolatosan már írtunk arról, hogy a XIX. század elejétől folyamatosan előfordulnak olyan okleveles adatok, melyek bizonyítják, hogy miután a gulyát széjjel verték, a kezes állatok mellett a heverő vagy ahogyan Hajdúnánáson ma is emlegetik, szabados marhát is az őlaskertékben, esetleg e célra épített tanyákon teleltették. A szabados marhák, számára készített legegyszerűbb gazdasági építmény a karám volt. Ilyen egyszerű szerkezetű nyaraló karámokat állítottak fel a szarvasmarhák számára a tanyákon is. Oldalát deszkából készítették, de emlékeznek a nádoldalú karámokra is. E karámok olyan nagyok voltak, hogy a takarmányos szekérrel bejártak.

1 Ide zárták be éjszakára a tarlókon, a csutkaföldeken legeltetett heverő állatokat. Szalmakazalból is csináltak karámot, mégpedig úgy, hogy a három kazalt j~j alakra rakatták. A bejáratul hagyott végénél két oldalt g er ággyá t emeltek, s szálfa kaput tettek rá. A bezárt szarvasmarhák ehették a szalmát is. de ez enyhelyet nyújtott számukra a téli hidegben. Az ilyen karám csak arra szolgált, hogy az állatokat összetartsa. Hasonlóan egyszerű építmény volt az akol is. Az egyik cserés-egyezséglevélben is megemlítik, hogy ,,ezen kertben egy akol és egy juhól van (1827)".- Erősebb két-két és fél méteres távolságra leásott cuZápokra vékonyabb szálfákat kötöztek vagy szegeltek. Az ajtaját is elmozdítható szálfákkal zárták el. Hogy az akol az 1800-as évek elején is szálfákból készült, azt a következő adat is bizonyítja: .,Az alsó Bika akolhoz sommás szálfák kívántatnak (1816)."

3 Rendszerint az északi végében félszer vagy egyszerű hodály féle építmény volt. Szeles, csapadékos, hideg időjárás esetén ebben találtak menedéket az állatok. A Kendereskertben ilyen félszerrel ellátott akol lehetett a város bikái számára, amely 1821-ben meggyulladt.

4 A századfordulán már csak a nagygazdák teleltették szabadon. akolban heverő szarvasmarháikat, mert azoknak 80—100 darab marhájuk is volt egy csapatban.

3 Az akol egy három fallal körülvett nádtetős építmény a XX. század elején is. Ilyen akloz építettek aztán a gulyabeli és a csordajáró bikák számára a város majorjában/

1 Ez úgy készült, hogy a karám kerítse körül félszer-szerű építményt emeltek. Falát deszkából vagy nádból állították fel, s a deszka, illetve nád falat oszlopokkal erősítették meg. Csupán az akol középső tere maradt fedetlen. Az akol 1. Papp J., é. n. 9. 1. 2. HBmL. Hajdúnánási Jkv. V. A. 301/A. 12. 1827. No. 146. 3. Uo. 10. 1816. No. 121. 4. Uo. 11. 1821. No. 272. 5. Béres A., é. n. 21. 1., Szabadfalvi J., 1970. 48 1. 6. Papp J., é. n. 9. 1. 50