Bencsik János: A szarvasmarha paraszti tartása hajdúnánáson a XVIII. század végétől / Hajdúsági Közlemények 1. (Hajdúböszörmény, 1974)

Tartalom

ökörcsorda pedig csütörtökön fognak verődni".' E határozatból kiderül tehát az is, hogy kora tavasszal a gulyákkal egy időben az ökörcsordát is kihajtották a réti legelőre, s kint legelt a tavaszi szántás megkezdéséig. Arra is volt példa, hogy tavasszal nemcsak a fent írt heverő és igásállatok mentek a Rétbe, hanem a fejős tehenek is: „... mivel a Csordások egész ekkoráig naponként a Jószággal éppen csak a Rít ajjára és nem más hová jártak, ott ami fű eddig nevedhetett volna, azt is felétetvén, ... a Gulya és a Ménes a Réten (maradjon), a Csorda pedig az ugarra szoríttasson (1823. május 20.)."

8 A heverő állatok tavaszi és őszi legelője tehát a Rét volt. Ekkor más határrészekről is ide verték be a gulyákat, a méneseket.

9 Árvíz idején a nyári legelőket mentvén, hasonlóul a Rétre hajtották a közösségi gulyákat, nyájakat és a méneseket. ,.Mivel a nyári legelőről az árvizek még az magok Árokokba bé nem takarodtak, annyira megszorult a jószágok, hogy egymástól legelni nem férvén, tovább tartani ottan veszedelmes.. . (ezért) holnap szállíttassanak bé a Rétre és két egész hetekig oda benn pascuáltassanak (legeltessenek) — 1816. május 12.".

1

0 Addig legeltették a heverő állatokat a Rétben, amíg május derekán meg nem indultak a tavaszi esőzések. „A Réten legelő Ménes. Gulya az esőzések megindulván, már idekinn a nyomáson is ehetik, az ideie eljött, hogy a 'kaszállónak kedveztessen, erre való nézve meghatároztatott, hogy kiverettessenek (1813)."" .,.. . a mostani esőzések után a mező annyira megújult, hogy a jószágok a Réten kívül is élhetnek, de egyéb eránt is. ha a Jószágok a Réten tartatnak, úgy a Réti kaszálláshoz remény nem lehetne (június ll)."

1

2 Ehhez hasonlóan a magisztrátus évente meghatározta a heverő állatok Rétről történő kiverésének idejét.

1

3 Így akarta biztosítani az állatok teleltetéséhez szükséges szénatermést. E tényre egy 1812. évi határozatában közvetlenül is utal: .,A Réti kaszállókra nézve pedig meghatároztatott, hogy minden féle heverő jószág, Ménes, Gulya, Ökör Csorda Pünkösdre (május 17) haladék nélkül ki verettessen."

1'' A hátasabb. vízmentes részeken perjés szénát kaszálhattak.

1

5 A Rét ajjon, a fenekekben pedig sásas, nádfiókos volt a kaszáló, s az itt termett szénát jobbára a szarvasmarhák, de kivált a juhok téli takarmányozására használták fel.

1

6 'A XIX. század első harmadától az előbbiekben szabad szénakaszálást is korlátozták, s ettől kezdve csak a telkes birtokosok élhettek e joggal. Ha a zsellér sorúak valahol a Rétben engedély nélkül szénát kaszáltak, akkor a „Gulya (béeresztetett) és az ott lévő széna rendek haszna vehetetlenekké tétettek."

1

7 A renden levő megszáradt szénát vontatókban, majd azokat boglyákba rakták össze. Nagyságuk különböző volt. 1825-ben egy ötszekeres széna7. Uo. 1801. No. 70., 1811. No. 66., 12. 1824. No. 46., 1826. No. 48. 8. Uo. 1823. No. 187. 9. Uo. 10. 1816. No. 149. 10 Uo. No. 157. 12. Balogh !.. é. n. 5. 1. 13. HBmL. Hajdúnánási Jkv. V. A. 301 a. 11. 1821. No. 127., 9. 1804. No. 92., 1809. No. 103. 14. Uo. 1812. No. 102. 15 Uo. No. 249. 16. Uo. 1813./ No. 246., 11. 1818. No. 111. 17. Uo. 12. 1826. No. 207. 25