Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
átvette az ÁFÉSZ, addig az 1990-es években már csigarostával (nagyobb méretű négyzetes fakávájú, drótrostás kézi eszközzel) válogatták át a leadott mennyiséget, és a rostán kihulló (30 milliméternél kisebb házátmérőjű) csigákért nem fizettek a gyűjtögetőknek.310 Az országosan begyűjthető csigamennyiség korlátozása (3.000 tonnára való csökkentése) ugyancsak hatással volt a szarvaskői gyűjtögetésre. A felvásárló cégek hetente jelentést tettek ugyanis a felvásárolt mennyiségről a begyűjtést központilag koordináló Éticsiga Terméktanácsnak, amely az adatok összesítése után visszajelzett, hogy folytathatják-e tevékenységüket. Amint az engedélyezett országos összmennyiség begyűjtésre került, a szervezet mindenhol beszüntette a felvásárlást. Szarvaskőn ez a gyűjtőidény korábban hosszas időtartamának, néhány hétre való lecsökkenését jelentette. A rendszerváltás utáni privatizációk idején a recski csigafeldolgozó üzem is magánkézbe került. Új tulajdonosa, a k’omátia Kft.311 még az 1990- es évek második felében is 300 tonnás kvótával részesedett a 3.000 tonnányi országos mennyiségből. A csigafeldolgozó ekkor 80-90 munkást foglalkoztatott.312 Az egyre kedveződenebb expordehetőségek, és az egyre keményebb hazai szabályozások azonban lassan ellehetedenítették a termelést. Az üzem a 2000-es évek közepén bejárt. A recski csigafeldolgozó megszűnése (a felvásárlás bizonytalansága) erősen visszafogta a környező lokális közösségek csigagyűjtögetését is. Kevés egyéni átvevő folytatta munkáját, mivel egyre nehezebb volt tartani a kapcsolatot a távolabbi felvásárló cégekkel.313 A gyűjtögetés megszűnésének az exportdekonjunktúrával szinkron folyamatjellegét jól jelzi, hogy Szarvaskőn már az 1990-es évek végén befejeződött a csigagyűjtögetés. Az éti csiga iránti aktív kereslet idején Szarvaskőn a gyűjtögetésnek bevett gyakorlata alakult ki. Maguk a gyűjtögetők a helyi közösség szegényebb sorsú családjainak nőtagjai közül kerültek ki. Általában az aktív munkavégzéssel felhagyó, fölös szabadidővel rendelkező, idős (60-70 éves) 310 „Köti már nagyon válogatta a csigát, rátette egy rostára, oszt ami azon átment, az neki nem kellett, nem vette át, mert azt mondta, hogy túl kicsi. Kis pénzt adtak érte, de az is jó volt, szegények voltunk. Istenem-istenem mit meg nem csináltunk!” — P.S. (szül. 1934. Szarvaskő) 311 A cég ügyvezetője Köti Pál lánya volt. 312 Vö. Júniusig tart a csigaszezon (1998), http://www.freeweb.hu/sike/nap/1998 /998/1998/04/23/03old/ gd84m002.html, 2011. szeptember 10.) 3,3 Mindezek ellenére még a 2000-es évek második felében is átlagosan 50 tonna élőcsigát vásároltak fel Heves megyéből különböző csigaágazatban érdekelt cégek. 94
