Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

Az ágazat (belsőleg szabályozható) makrogazdasági folyamatai összességében a természetvédelmi előírásoknak megfelelően alakulnak. Azonban az előírások csakúgy ismeredenek a csigagyűjtögetők széles tömege előtt, ahogy a makrogazdaság működése is.

Ahhoz, hogy megértsük a makrogazdaság lokális leképeződését, meg kell ismernünk a lokális közösség ökológiai viszonyrendszerét és az ezzel összefüggő gazdasági stratégiákat. A Heves megyei Szarvaskő a Bükk- hegység lábánál, az Eger-patak szűk völgyében fekszik, Egertől 10 kilométerre, északra. Évszázadokon keresztül az egri püspök birtoka volt. Lakossága soha nem haladta meg az 500 főt, 2010-ben csak 375 fő volt.301 Kicsiny lakosságszáma területe alacsony népességeltartó képességéből adódik. Szántóművelés alá vehető határa, mely a falutól délre elterülő fennsíkra esik, mindig igen szűkös volt, de védelmére - jelentőségétől jóval nagyobb — gondot kellett fordítani, ugyanis a falut környező kiterjedt erdők vadjai rendre kárt tettek benne. A művelt határon települt a falu ólaskertjének tanyabokra is, melyet csak körülményesen lehetett a távoli faluból megközelíteni.302

Szarvaskő hagyományos gazdaságában nem is a földművelés, hanem az állattartás dominált, amely azonban teljesen leépült a szocialista gazdaság rendszerében. A mezőgazdasági termelés gyenge adottságai miatt a szarvaskőiek már a 20. század elejétől tömegesen vállaltak munkát az iparban (például a helyi kő- és a közeli szénbányákban).303 Többen pedig Egerben (főként a szolgáltatói szektorban) kerestek megélhetést. A többnyire alkalmi és idénymunkák mellett a szarvaskőiek folyamatosan végeztek jövedelemkiegészítő tevékenységeket is, melyek mindenkor a falut környező erdőséghez kapcsolódtak.304 305 Mindebből következik, hogy Szarvaskőn igen nagy hagyománya volt a gyűjtögetésnek. Főként az asszonyok gyűjtöttek vad- gyümölcsöketj05 gyógynövényeket és gombákat, saját háztartásuk ellátása, és az

301 A falu lakossága az utóbbi két évtizedben jelentősen kicserélődött: az őshonos lakosság tagjai lágerbe költöztek, házaikat pedig a természetközeli szuburbiába vágyó egriek vásárolták fel.

302 vö. IGAZ 1964. 114-189.

303 vö. VIGA 1986. 55.

304 Ilyenek voltak például az erdőgazdaságok kínálta alkalmi munkák, a csemetekapálást, gyérítést, etc.

305 Ezek közül különösen a csipke gyűjtögetése vált jelentőssé, a csipkelekvár a szarvaskőiek keresett terméke volt az egri piacon. Ezt felelevenítendő a helyi önkormányzat 2008 óta évente rendez Csipkebogyó Fesztivált a településen.

92