Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
18-19. századi nevükön Kis- és Nagy-bocsi puszták területén kell keresni, Szentmártontól körülbelül két kilométerre. Egy 1481. évi kiadású oklevél szerint Bolch birtok a Berettyó partján fekszik.243 A falu helye talán a későbbi (19. századi térképeken) Telek névvel jelölt határrészen lehetett, a furtai út nyugati oldalán, de ezt a feltételezést két másik adat gyengíti. Az egyik az, hogy egy 1830-as térkép szerint a Bocsi Telek Berettyóújfaluval szemközt, délre, a mai Berettyószentmárton belterületén feküdt. Szent- márton bizonyosan Bölcs határában alakult ki (Bölcstől EK-re), azonban a későbbi évszázadokban vezető szerepre tett szert települési környezetében és az összes környező települést magába olvasztotta. Bölcs és Szentmár- ton között folyt egykor a Berettyó. Erről egy 14. század elseji oklevél tanúskodik, amely szerint Bolch posessionak a Berettyó túlsó partján lévő részén állt a Mindszentek tiszteletére szentelt templom.244 Bölcs belterületét tehát minden kétséget kizáróan eddig nem lokalizálták, ugyan ehhez több alternatíva is kínálkozik, de további régészeti kutatások, vagy eddig ismeretlen okleveles források adatai szükségesek egy valóban pontos helymeghatározáshoz. Bölcs, illetve Bolcshida nevét először 1274-ben, egy birtokcsere alkalmával jegyezték le (ugyanis az ekkor már minden bizonnyal hosszú ideje a Hontpá^mányok kezén lévő Bolcshida földet a Hontpázmány nemzetségbeli Tampert fia Miklós elcserélte az ugyan ebből a nemből származó rokona, Tárnán fia Ders egyik bihari falujának fele részével).245 Bölcs, bár kétségtelenül a mai Berettyóújfalu határában legkorábban megtelepedett falvak közé tartozik, a határában utóbb kialakult települések első írásos említéseitől csak közel hatvan évvel később szólnak róla a források. Határában több kisebb község alakult ki az Árpád-kor folyamán: ilyen volt maga Szentmárton, melytől keletre Újlak települt meg. Szentmárton nyugati határában, a furtai út és a Berettyó között két másik település emlékét is őrzik a kéziratos térképek. A legtovább megmaradt falu Szentdienes lehetett, amitől nyugatra, Bakonszeggel átellenben, a Berettyó déli oldalán települt Kórógy. A régészeti kutatások feltártak az ugyancsak Berettyóújfaluhoz tartozó Szomajomi-pusztán egy nemzetségi monostort, mely létezésének okleveles forrásokkal való igazolására eddig nem került sor. A feltárt monostor azonban egy érdekes településtörténeti kérdést vetett fel: Vajon a vidéken (konkrétan Bölcsön) e monostor építésének feltételezhető ide243 1481: Dl. 30475. 244 GYÖRFFY 1966: 604. 243 1274: Dl. 38126. (idézi: GYÖRFFY 1966: 605.) 75
