Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
II. Bevezetés
II. Bevezetés Kutatásom során a természeti környezet, az erről összegyűjtött természet- ismereti tudásanyag, és az erre épülő természethasznosítási stratégia változásait vizsgáltam Észak-Biharban, a határhasznosítási formák tükrében, a történeti ökológia és az ökológiai antropológia módszereivel. Utóbbi tudományszak — és benne saját kutatásom — nem a magyar természettudomány ökológiafogalmához kapcsolódik, hanem az angolszász ökológia (ecology) fogalmával mutat egyezést. Vagyis nemcsak azt vizsgálja, hogy milyen környezeti hatás következtében jön létre a kapcsolat élőlény (ember) és környezete (a természet) között, hanem azt is, hogy a meglévő kapcsolat hogyan működik, miképp változik és ez milyen következményeket von maga után. Kutatásom során a felszínes eredményt hozó szinkronkutatás helyett a mélystruktúra feltárására irányuló diakron megközelítést alkalmaztam, vagyis a hosszú távú folyamatokat és azok hatásait kutattam. Ez az — alapvetően történeti ökológiai — megközelítés lehetővé tette, hogy a határhasznosítási formákat és az általuk előidézet környezeti változásokat több évszázad (a 18-20. század) viszonylatában vizsgáljam. Arra a kérdésre kerestem választ, hogy miként élt együtt és hatott egymásra a természet és a társadalom ebben az időszakban, illetve mennyit változott az adott terület eltartóképessége, hogyan alakult a természeti erőforrások felhasználása és ez miként hatott olyan jelenségekre, mint a népességszám, vagy a településszerkezet. Kérdéseim megválaszolása holisztikus szemléletet igényelt, így részben társadalom-, részben természettudományos módszerek alkalmazását, végső soron egy interdiszciplináris kutatást lefolytatását irányozta elő. Könyvemben felhasználtam a történelem-, a néprajz- és a földrajztudomány módszereit. Az archivális források és a levéltári kutatás csakúgy részét képezte munkámnak, mint az empirikus adatgyűjtés mélyinterjúk készítésével, vagy a kéziratos térképek és katonai felmérések topográfiai elemzése. Jelentős forráscsoportot alkottak a különböző statisztikai felmérések, népszámlálások adatsorai, de a földrajzi (geológiai, hidrológiai) és a természetrajzi (botanikai, faunisztikai) kutatások eredményeit sem nélkülözhettem kutatásom során. Mivel a környezet kezelését a hagyomány, a társadalmi tapasztalat, a tudás, a szükséglet, a kényszer és az érdek bonyolult hálózata alakítja, különösen fontos volt számomra a különböző módszerek együttes alkalmazása, eredményeik összevetése és szintetizálása. A 7
