Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

17. ábra: Kovácsi település és határa (13-17. század)216

Kovácsi valószínűleg a királyi (vagy hercegi)217 birtokszervezetbe tartozott és az alávetettek foglalkozás szerinti (azaz a kovácsmesterséget gyakorlók) egybeszervezé216 A Kovácsi középkori határába eső honfoglalás kori temető (Nadányi-tanya régészeti lelőhely) kijelölésénél a harmadik katonai felmérést használtam a lokalizáció forrásaként. Magát a települést Mesterházy megállapításához híven Mirágy- (a harmadik katonai felmérésen Mórágy-) tanya Árpád-kori lelőhely területén ábrázoltam. Kovácsi középkori territóriuma határszakaszainak pontos meghatározásához a Puszta Kovácsi határát jelző 19. századi kéziratos térképek (7. Huszár Mátyás részletes térképe a Körösök és a Berettyó vidékéről. 1822. Országos Levéltár Vízrajzi Intézet térképei 54. téka 39. - közli: ZSUPOS 1990: 294.; 2. A szomajomi puszta térképe 1848. BmT 98. — közli: MESTERHÁZY 1981.) szolgáltattak adatokat. Kovácsi középkori települési környezetének később elpusztul falvai közül Aka Zsákénak, Bocs és Kórógy Beret— tyószentmártonnak (ma Berettyóújfalu) Andaháza pedig (ugyancsak) Berettyó falunak a határába olvadt be a 19. század végén.

68