Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

ga után a tó partján egy-két centiméter vastagságú sziksóréteget hagyott (15. ábra).183 Ezt összeseperték, a földes részektől megtisztították, vízben feloldották, majd a sziksófőzésnél hasznosították.

15. ábra: S^ksós kivirág^ás a Sóstó környékén (2011)

A. Fejértóipusyta határában a 18. s%á%ad végén már biposan seperték a spksót. A lipcsei kiadású Chemische Annalen egy 1793-as számának nagyváradi jelentésében Kitekert György, udvari gyógyszerész értekezik a fejértói sziksó kitermelésének és feldolgozásának lehetőségéről.184 Rückert egy alkalommal Biharban járva látott helyi (konyári) lakosokat sziksót gyűjteni a Tóköz észak-nyugati részén elterülő, nagy kiterjedésű Fehértó (vagy Fe183 „A szíksó a víz felületen elpárolog, a só a talajban a felszín alatt ott marad, az agyag likacsait betömi és itt oly szíkpadot alkot, mely a víz és a levegő útját elzárja. A homokos talaj hajcsövességét az alulról felszivárgó sósvíz nem képes eltömni, úgy hogy e helyeken a víz elpárolgása után a szíksó kivirágzik.” — KORBÉLY 1901b

184 Chemische Annalen für die Freunde der Naturlehre, Arzneygelahrtheit, Haushaltungskunst und Manufakturen 1., szerk: Lorenz Florenz Friedrich von Crell, Helmstadt; Leipzig, 1793.

60