Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
Az uradalom birtoklásában újabb változásokat hozott a 17. század első évtizede: Bocsaky István lefoglalta, majd Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor erdélyi fejedelmek újból eladományozták az uradalom részbirtokait. A Dobó birtokokra 1610-ben Lorántffy Mihály (a Dobó örökös Zeleméry Borbála férje) támasztott igényt. 1619-ben Lorántffy Mihály veje, Rákóczi György (később erdélyi fejedelem) vissza is kapta az uradalmat, melyet az 1640-es években több birtokába került faluval egészített ki.88 Fejértó a 17. század közepén már biztosan része volt a Rakódjak birtokába került, újraszervezett pocsaji uradalomnak. A település szerepel az uradalomhoz tartozó birtokállományt és annak javait összeíró, 1642-ben készített Urbárium seu nova connumeratioban. E kimutatásban az összeírok Fejértóról röviden csak azt jegyezték fel, hogy az itt élő jobbágyok cenzusa, befolyó jövedelme, szolgáltatásai, büntetései hagyományosan azonosak az ugyanezen összeírásban említett monostorpályi és hosszúpá- lyi jobbágyokéival.89 Községük belterületén lévőportáinak használata után pénzben rótták le tartozásukat fóldesuruknak, aki emellett a szántóföldi veteményekből (abban az évben búzából, árpából és zabból) a juhok szaporulatából és a méhek hasznából szedett dézsmát (mely itt a földesúrnak adandó kilencedik tizedet jelöli). A jobbágyok (a hosszú- és monostorpályi jobbágyokkal közösen) a földesúr saját kezelésű földjén teljesítették munkajáradékukat. A hármas nyomásban használt határban egy körülbelül 30 katasztrális hold nagyságú90 majorsági földterületen vetették, aratták, rakták aszjagba, majd szállították el az ősz?' gabonaféléket. A majorság tavaszi vetésterületének 49 katasztrális holdján ugyanezt (valamint a behor- dást és a nyomtatás előkészítő munkálatokat) végezték el. Földesuruknak a sgenabe88 DÉTSHY 1982: 97. 89 1642: Magyar Országos Levéltár: Urbaria et Conscriptiones [a továbbiakban UC.] 112: 4 — A kimutatás szerint a monostorpályiak „censust Szent Mihály, György és Márton napján fizetendő adón kívül nem fizetnek. — Karácsonyra minden ember egy tyúkot ad. ... Búzából, árpából, zabból tizedet adnak; hasonlóképpen bárányokból, méhekből, vagy öt, illetve két dénáron megváltják; lenből, kenderből, kölesből soha nem dézsmáltak. — Őszi vetés alá a hosszúpályiakkal és fejértóiakkal együtt tartoznak szántani, 30 köblös földet vetni, learatni és asztagokba rakni; tavaszi vetés alá 49 köblös földet kötelesek megművelni, behordani és nyomtatásra előkészíteni. - A három falu tartozik kaszálni, gyűjteni, 70 ölnyi szénát kazlakba rakni. — Szállítással is tartoznak, búzát és tavaszit odavinni, ahová parancsolják, behordással, kéverakással és egyébbel kívánság szerint. ... Karácsonyra minden jobbágy egy-egy tyúkkal tartozik, aki nem ad, hárman összeállva adnak egy sonkát. - A három falunak egyenlő szokása és rendtartása van.” 90 A köblös föld, azaz az egy köböl gabonával bevethető szántó Biharban egy katasztrális holdnak felelt meg a 18. század folyamán (BÁRSONY—PAPP—TAKÁCS 2001: 290.) 32
