Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

VI. Intenzív határhasznosítás, tanyás gazdálkodás a 18–20. században

közepére szinte összenőtt, egyetlen hatalmas tanyavilágot képezve (35. ábra).503 1930-ban már közel 750 fő élt a létavértesi Ligeteken.

35. ábra: A. Vértes- és Uta-ligeti tanyavilág a\ 1940-es években

Az alsófokú oktatási intézményhálózat a Ligeten az 1940-es évek végén alakult ki,504 a cserekerti iskola pedig még a második világháború előtt, a Klebelsberg-féle tanyasi iskolaépítés korszakában jött létre. A külterületeken az iskolák mellett maházak, kápolnák is létesültek. Cserekertet rendszeres autóbuszjáratok is érintették. Ezeket a rendszerváltás után sokszor megszüntették, majd a cserekerti lakosság kérésére újra meg újra elindították. Az utolsó buszjárat 2006-ban szűnt meg. Megszűnése a fiatalabb generációknak a falura, városra költözésével, és az időseknek a mindinkább

503 Itt kell megjegyeznem, hogy Újléta mai területe egykor egészében a Ligethez (Létali- gethez) tartozott. Újléta kiválása után a létai, vértesi ligeti tanyavilág nem torpant meg a közigazgatási határoknál, hanem az Újléta területén is folytatódott. A tanyavilág lakói tehát Léta- és Vétesliget mellett megkülönböztették Újlétaligetet, amely ennek a hatalmas tanyavilágnak az északi térségét jelenti.

504 Vértesligeten előbb, 1947-ben a Rózner-tagon létesült iskola, majd az 1960-as évek elején a Liget Vérteshez közelebb eső részén épült fel az ún. Maxi.

165