Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
hogy Zs. L. ért a lúho\ hisz kocsis volt, de a szőlőnek legfeljebb a levihe’ ért.”442 Majd 1950-ben a hegyközségi közgyűlésen a hegyelnök bejelentette a hegyközség felszámolását. A kerülőt (új nevén mezőőrt), aki a legfontosabb feladatot, a szőlők őrzését látta el, ezután nem a szőlősgazdák közgyűlése, hanem a szövetkezet választotta, és fizetéséről is a tsz gondoskodott. 5.3.4. Szőlőskerti stagnálás az önellátó háztáji gazdaság IDŐSZAKÁBAN (1953-1967) A szövetkezesítés kezdetétől a szövetkezeti csoportokba belépő parasztok egy szűkebb rétegének lehetősége volt, hogy felajánlott birtokából egy kisebb (legfeljebb egy katasztrális holdnyi) területet visszatartson az ún. háztáji gazdasága számára. Az ebben a gazdaságban termelt termények összetételéről, mennyiségéről, a tenyésztett állatok számáról, értékesítéséről a törvényekben, rendeletekben megszabott korlátok figyelembe vételével a művelő-használó család döntött. Ennek a kvázi magángazdasági formának igazán csak a Rákosi-rendszer bukása után lett létjogosultsága. Nagy Imre miniszterelnök 1953-ban meghirdetette ugyanis az új szakasz politikáját, amely türelmes volt a magángazdasággal szemben. Rövid időre leállt a termelőszövetkezetek erőszakos szervezése, sőt lehetővé vált a tagság kilépése a szövetkezetekből. Ezzel egyidejűleg csökkentek a magánparaszti gazdaságok beszolgáltatási (így a borbeadási) kötelezettségei, és megszűnt a szőlő területének ötszörös számbavétele is, ami a szőlőelhagyások- eladások folyamatát sikeresen lefékezte. Ennek a reformnak az egyik meghatározó vonása volt, hogy az állami tulajdont magántevékenységgel kombinálta. Tulajdonképpen ilyen vegyes formaként került előtérbe a (leginkább szántóművelésű) háztáji gazdaság, amely szövetkezeti tulajdonban volt ugyan,443 de a tagok „használatra” visszakaphatták és egyénileg művelhették. A háztáji ugyanúgy a máso442 Vö. VAJDA 2009: 161.; Vő. P.S. hosszúpályi szőlősgazda adatközlésével: háború után számolták fel a szőlőskert nagy részét. Akkor már megszűntek a kapuk, meg lassan minden. Hogy miért, erre nem tudnék egy határozott választ adni. Ahogy az emberek kezdték odahagyni a szőlőket, úgy szűntek meg ezek a dolgok is. Kiöregedtek, meg kihaltak az idős gazdák. '60-tól kezdve pedig abszolútfelgyorsult az egész ” 443 A szövetkezetesítés egyik alapelve 1948-tól a magántulajdon megszüntetése volt. 1959-ben ezt az alapelvet kismértékben módosította az adott évi IV. tv. (PTK) 92. §- a, amely lehetővé tette korlátozott mennyiségű termőföldnek a háztáji gazdaság keretében történő „személyi tulajdonlását” (azaz a korlátozott földmagántulajdont). 139
