Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
tok-részt.432 A szőlőterületek mellett más művelésű területekkel (szántóval, réttel, legelővel, etc.) is rendelkező nagybirtokosok eldönthették, hogy meghagyott birtokukon milyen legyen a művelési ágak aránya. Eszak- Biharban inkább az értékes szántóterületeket, mint a kevésbé jövedelmező szőlőtelepeket kívánták megtartani az egykori nagybirtokosok. Ezért a világháború előtt nagyüzemileg művelt észak-bihari szőlőtelepek szinte egészében felosztásra kerültek a földreform során.433 A szőlőtelepek 20 holdat meghaladó birtokrészét az állam akkor is kisajátította, ha a korábbi tulajdonosok a szőlőterület megtartása mellett döntöttek. A kisajátításra ítélt birtokokat, birtokrészeket legfeljebb 3 (ritkán 5),434 de általában negyedholdas, vagy annál kisebb parcellák formájában szétosztották az igénylők között. A kiosztandó parcellákra azonban a legtöbb településen nem érkezett kimagaslóan sok igénylés. Nem is az igénylések magas száma miatt volt a megengedettnél jóval kisebb a kiosztott szőlők területe, hanem mert egyrészt már egy kisebb, negyedholdas szőlőben is meg lehetett termelni egy ádagos család éves botfogyasztásához szükséges szőlőt, másrészt pedig mert az egységnyi szőlőterület megváltási ára ötszöröse volt az ugyanakkora szántóterület árának.435 432 A törvény III. fejezete (18. §) kimondja: „Megváltás ellenében igénybeveendő minden szőlőbirtoknak és gyümölcsöskertnek 20 kát. holdat meghaladó része azzal, hogy mind a megváltott, mind a megmaradó ingatlanrészek továbbra is szőlőműveléssel, illetve gyümölcstermeléssel hasznosítandók. Indokolt esetben a Földmívelés- ügyi Miniszter engedélyezheti a művelési ág megváltoztatását.” 433 „1945 után teljesen felosztották a% OIga-telepet parcellákra, kaptak az igénylők 20-20 sort, 160-180 kvadrátot. Nagyon sokan kaptak akkor a szőlőkből. Kijártak Hossfipályiból minden nap, nem volt e% messze a falutól, két és fél kilométerre esett. Vajtákat, mint a szőlőskertben, ide már nem építettek az új gazdák." N.I. Hosszúpályi; háborúig voltak Almosdon nagyobb szőlőterületek, mint például az Ilona-telep, vagy a Doksa-féle szőlő, vagy amiből Apám vett egy kataszterit, a Stájer láli-féle. Stájer, akkor adta el a birtokát, amikor hazajött a deportálásból, mert zsidó származású ember volt, de az Ilonát például ’46-ban osztotta széjjel kis parcellákra az akkori rezsim. ” P.S. Almosd 434 5 holdat abban az esetben kaphatott az igénylő, ha a világháborúban a németek ellen fordult, részt vett az ellenálló mozgalomban, etc. (vö. 1945. évi VT. tv. i.m. VI. fejezet, 36.§., 1. pont). 435 Itt kell megjegyeznem, hogy a megváltás kezdetben így sem rótt elviselhetetlenül nagy terhet a földigénylő parasztságra, hiszen a szőlőterület korabeli forgalmi értékének átlagban csak negyedrészét kellett megfizetniük, azt is 10-20 éven keresztül, részletekben törlesztve. Később, az ötvenes évek első felében, az erőszakos kollektivizálás során azonban éppen az elhúzódó törlesztést használta ki az akkori államhatalom arra, hogy a megváltási ár hátralékának behajtásával gazdasági nyomást gyakoroljon az egyéni gazdálkodókra (vö. DONÁTH 1977: 85.). 135
