Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
parcellát, hogy ne lopjanak, de felszedték a drótkerítést, agt is elvitték. Erről a kis kulipintyóról [szőlőspajtáról] az ajtót is elvitték tokostól. Szerszámot már nem tarthatunk benne, legfeljebb arra jó, hogy alá álljunk, ha esik az eső. De hamarosan úgyis elviszik a tetőt is. ”422 A hanyatlás gazdasági okaira vonatkozóan is értékes adatokat közöltek az egykori-jeleni égi szőlősgazdák. Az / 945 és 1970 közötti negyed évszázadban jelölték meg azt a tágabb időszakot, amelyben konkrét gazdaságpolitikai döntések végrehajtásával, „külső erők” elkezdték felszámolni a szőlőskertek virágzó kultúráját. Alapvetően három fontos momentumot emeltek ki a „hanyadás” hosszú folyamatának gazdasági okai közül. Időrendben első helyre az ötvenes évek beszplgáltatói-rendszerét és boradópolitikáját tették (1949-1953). Az időrendben második, de a „hanyadás okai” között, az elbeszélésekben mindig a leghangsúlyosabban szereplő „szőlőelhagyási periódus” a földmagántulajdon felszámolásával (1961) kezdődött, majd a háztáji gazdálkodás árutermelő kiterjedésével (1968) kapott óriási lendületet és a rendszerváltozásig tartott. Beszélgetőtársaim a szőlőskertek elvadulását rendre a gazdasági környezetnek a fenti két időszakban bekövetkezett nagy változásaitól eredeztették, betetőzését pedig egyértelműen a rendszerváltás utáni évtizedekhez kötötték, amikor is a zfrtkert-minősítésnek (mint jogi értelmű határhasznosítási formának) a megszűntetése és ennek hatásjelenségei mentek/mennek végbe (1994-től napjainkig). Ebben a fejezetben a hanyadás diskurzusa által felsorolt tényezőket, a szőlőskertek pusztulásának okait igyekszem feltárni. Mélyinterjúim adatait összevetem a korszak társadalmi-gazdasági folyamatainak általános értelmezésével, áttekintve egy — csak nagyobb részt kivesző, de a térség szigetszerű kertterületein, kisebb részt továbbra is dinamikusan változófejlődő — gazdasági kultúra, a kertségi szőlőtermesztés legutóbbi, bő fél évszázadát (1945-2010). 5.3.1. Gazdaságtörténeti előzmények Ökológiai szempontból Eszak-Bihar szőlőterülete a nyírségi futóhomokvidékhez tartozott.423 Valódi régiségét a történelemtudomány még nem tár422 O.A. Hosszúpályi 423 Vő. jelen jelen könyv 5.1. fejezetével. 131
