Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
III. Kutatástörténeti előzmények
tem vizsgálatokat. A pusztahasznosítás kutatását a közeli Nagy-Sárrét, a gyűjtögetés vonatkozásában pedig a hevesi Szarvaskő területére terjesztettem ki. A magyarországi Bihar északi térségének néprajzi kutatására eddig kevesen vállalkoztak. Az elmúlt évtizedekben a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének kutatótanárai, a Déri Múzeum etnográfus-muzeológusai és észak-bihari kötődésű néprajzkutatók folytattak inkább tematikus, mint táji-területi szempontú kutatásokat a térségben.20 Egyes települések néprajzi képe már igen jól ismert ezekből a kutatásokból,21 illetve kisebb mértékben térségi szinten is feldolgozásra kerültek a hagyományos népi kultúra bizonyos vonatkozásai, jelenségkörei.22 Fontos azonban megállapítani, hogy az észak-bihari kistájiprofilt (karaktert) közvetlenül vizsgáló, szervezett kutatásra — a lentebb ismertetett Es^ak-Bébar Kutatási Program beindításáig - nem került sor.23 Bár a bihari kistájkutatás tekintetében jelentős áttörést és fontos eredményeket hozott a debreceni Néprajzi Tanszék dél-bihari (kis-sárréti) kutatása,24 de nagy szükség lenne egy, az egész térséget átfogó, a hagyományos paraszti kultúra minden területét érintő néprajzi felmérésre.25 Ugyanez mondható el az egykori Bihar varmegye történeti tájának határon túli részére vonatkozóan, noha szintén a Néprajzi Tanszék két évtizede 20 A térség néprajzi kutatásainak részletes irodalmát lásd: BlHARI-HORVÁTH 2010a: 510. 21 Szaktudományos, monografikus kötetek jelentek meg Hajdúbagosról (DANKÓ 1975), Kismarjáról (VARGA 1978.), Konyárról (UjVÁRY 2002.), Almosdról (VAJDA é.n. [2002.]) és Hosszúpályiról (BlHARI-HORVÁTH 201 Of). 22 Főként a hagyományos gazdálkodás tárgykörében készültek Eszak-Bihar egész térségére kiterjedő munkák — vö. KURUCZ 1964.; VARGA 1975: 259-280.; Uő. 1975: 431- 534.; Uő. 1988: 169-183.; Uő. 1993: 175-191.; BlHARI-HORVÁTH 2010g. 23 Itt kell felhívnom a figyelmet Varga Gyula — fentebb hivatkozott — kutatási eredményeire, melyek ugyan települési keretekre vonatkoznak, mégis kirajzolnak egy kistáji profilt, legalábbis a gazdaságkultúra (azon belül is a kerti növénytermesztés) tekintetében. 24 Vö. LOVAS KISS 2006.; Uő. 2011a.; Uő. 2011b.; Uő. 2011c. 25 Egész Biharra kiterjedően a szaktudomány eddig a paraszti kultúrának csak az egyik megnyilvánulási formáját, a népművészetet vizsgálta komplex módon. Az 1980-as évekre igen előrehaladt ugyanis a Déri Múzeum bihari származású néprajzi műtárgyállományának tudományos rendszerezése és feldolgozása, melynek népművészeti vonatkozású eredményei a Népművészeti örökségünk című sorozat hajdú-bihari kötetében jelentek meg (vö. Gazda—Varga 1989.) 13
