Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
V. Az észak-bihari szőlőskertek hasznosítása a 18–20. században
san ment végbe, Karácsony körül került rá sor. Erre kiváltképpen december 26. és 27., Szent István vértanú és Szent János evangélista napja adott alkalmat, mert az Istvánok, Jánosok ekkor tartották névnapjukat.383 Sokszor olyanok is felköszöntötték őket — hogy a gazda újborát megkóstolhassák — , akik nem tartoztak a család tágabb köréhez. Például a következő névnapi köszöntőkkel., egyszerű (és viszonylag általánosan, országszerte elterjedt) rigmusokkal kívántak jót a gazdának, majd itták meg vele az áldomást: „Felmegyek a Pártus hegyére, Bokrétát kötök a János fejére, Jánost az Isten éltesse, Minden jóban részeltesse, Ahány csillag égen ragyog Annyi áldás szálljon a fejére! Szívemből kívánom!”384 385 „Fn kis gyenge tubarózsa, Nem jártam én iskolába, Mégis tudom azt az egyet, Hogy a Jézus ma született, Ma van István napja, Nyugodjék meg rajta, Mint egy piros alma. Szívemből kívánom, A garast elvárom, Ha nem adnak egy garast, Heütöm a kakast!”383 383 „Magyar nagyapám János volt, a fia is az volt, de még engem is Jánosnak bérmáltak 60 évvel ezelőtt Hosszúpályiban. János-estén, nagyapámat mindhárom veje saját termésű borával köszöntötte meg. Ezeket sorban végigkóstolgattak, mustrálták, összehasonlították. Szóba is került a bort adó szőlő metszésmódja, termőhelye, fajtajellege, stb. A beszélgetés vége persze mindig a politika lett. ” Bodnár László közlése 384 Bakk Sándor (szül. 1948) közlése, gyűjtötte: Bődi István 1962-ben. 385 Erdei István (szül. 1949) közlése, gyűjtötte: Bődi István 1962-ben 119
