Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
III. Kutatástörténeti előzmények
populációk fennmaradása a niche méretétől és minőségétől függ, ezért birtoklása vetekedést eredményez. A neofunkcionalista irányzat az összes kulturális jelenséget ökológiai tényezőkkel akarta magyarázni és nem vette számításba, hogy a kultúra öntörvényei szerint is fejlődik. Túlhangsúlyozva a természet szerepét a determinizmus csapdájába esett. A kutatások így új irányt vettek. Megjelent a process^ualista szemlélet, amely a környezetátalakítás folyamat jellegére, a változás mechanizmusára fókuszált és történetiségében vizsgálta a jelenségeket. Nem hagyta figyelmen kívül azt sem, hogy az ember tudatosan dönt az alkalmazkodás formái között. Ez a szemlélet később történeti ökológia néven vált ismertté.13 A történeti ökológia megjelenése nem előzmény nélküli. A történelemtudományban a 19. század óta jelen van az a gondolat, hogy a természet szerves része a történelemnek. Már a pozitivista társadalomtörténészek (Buckle, Spencer, Taine) is foglalkoztak a történeti és természeti változások közötti összefüggés kérdéseivel. Magyarországon ugyanekkor Hunfalvy János, Hermann Ottó, Römer Flóris, Tagányi Károly és Ipolyi Mlbert munkáiban tűnik fel a természeti környezet történelmet befolyásoló szerepe. Az ökológiai szemlélet 20. századi megerősödését hozta az Annales- iskola alapítóinak, Fűden Febvrenek és Marc Blochnak a nézete, miszerint a természet lehetőségeket kínál és korlátokat szab, de ezek között az ember határozza meg a történelem menetét (posszibilizmus).14 Ennek jegyében egyre több kutatás kezdődött. A történeti ökológia szemlélete és módszertana egyre bővült, az 1986-os berni Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszuson már önálló tudománynak tekintették.15 Tudományként a természet és társadalom évezredes együttélését, kölcsönhatásának hosszú távú folyamatait vizsgálja, fő kutatási iránya az ember természetkezelő és környezetátalakító tevékenysége. Összefoglalva az ökológiai antropológia különböző ágai az emberi kultúra és a természeti környezet viszonyát vizsgálják. A kultúrának nem a társadalmi-gazdasági, hanem a természeti környezettel való kapcsolatát kutatják és nemcsak a természet kultúrára gyakorolt hatását, de a kultúra természetalakító formáit is vizsgálat alá veszik.16 Magyarországon Gunda Béla, Kosa László és Borsos Balázs végzett jelentős tudományelméleti 13 borsos 2004: 56., 69-70. 14 R. VÁRKONY1 1993: 261-263. 15 R. VÁRKONYI2006:44. '6 Borsos 2004: 7., 19. 11
