Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúszoboszló, 2018)
Forrásközlés - Néprajztudomány, műemlékvédelem - Juhász Imre: Műemléki leírások. Hajdúszoboszló
Műemléki leírások Juhász Imre Műemléki leírások Hajdúszoboszló2 I. Településlap3 a/ Hajdúszoboszló város alapját Bocskai István lovashajdúi a Kösely folyótól északkeletre elterülő emelkedőn teremtették meg. A korábbi Szoboszló a XVI. század folyamán a török hódítók elleni küzdelemben teljesen elnéptelenedett. Helyét Pusztafalunak nevezték, s csak jóval később népesítették be. A város a Kösely mellett fekszik. E lassú folyású, mocsaras folyócska korábban átszelte a települést, ma már a várostól kissé messzebb lévő új medrében folyik és elvezeti a felszíni vizeket. Gazdasági értéke ma már csekély (nád, gyékény). A város közepén található régi medre a pusztulás útját járja. A város határa meghaladja a 40 000 kát. holdat. Jóltermő mezőségi talaját szikesfoltok tarkítják, a határ ugyanis átmenet a hajdúsági löszhát és a hortobágyi szikes között. A város mezőgazdaságában jelentős tényező a Keleti-főcsatorna megépítése, amely 16 km-en átszeli a település határát. E csatorna az öntözéses földművelés számára nyújt lehetőséget. Hajdúszoboszló Kaba, Nádudvar, Balmazújváros, Debrecen, Hajdúszovát között fekszik. b/ Hajdúszoboszló a Budapest-Szolnok-Debrecen-Záhony vasúti fővonal mentén, Budapesttől 203 km-re, Debrecentől 19 km-re terül el. A vasúti menetrendben a 100-as menethálózatban található. Közúton több irányból közelíthető meg: a 4. számú fő közlekedési út (Budapest—Cegléd-Szolnok— Debrecen-Nyíregyháza) keresztülvezet rajta. Ezen kívül Nádudvarról, Balmazújvárosról, Hajdúszovátról egy-egy makadámúdon is el lehet jutni 2 Az itt közölt felmérési anyag a Bocskai István Múzeum Adattárának (a továbbiakban BIMA) 188-70. tétele. (Bár a tétel 1970-ben került a múzeumba — vagy legalábbis akkor vették nyilvántartásba de készítésének dátuma: 1964.) 3 Az adatlap címsoraiban valójában a következő szerepel: „Hajdúszoboszoboszló építészete (néprajzi gyűjtés) 1964. Hajdúszoboszló fürdőváros népi-műemléki leírása.” Ehelyett azonban (és a további települések esetében is) a „településlap” megjelölést használom, utalva a műemléki felmérés kérdőíveinek struktúrájára, vagyis arra, hogy az első lapo(ko)n magát a felmért települést, míg a továbbiakon az egyes népi épületket kellett leírni. (Ez utóbbiak voltak az ún. „épületlapok”.) 51 i i
