Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúszoboszló, 2018)
Forrásközlés - Néprajztudomány, műemlékvédelem - Bihari-Horváth László: Juhász Imre 1964-65. évi népi műemléki leírásai a Dél-Hajdúságból
Juhász Imre 1964-65. évi népi műemléki leírásai a Dél-Hajdúságból Bihari-Horváth László Juhász Imre 1964-65. évi népi műemléki leírásai a Dél-Hajdúságból Múzeumalapítónk, Juhász Imre bár történelem-földrajz szakos középiskolai tanár volt, de érdeklődése kiterjedt a bölcsészet több más tudományterületére is. Ezek egyike a néprajztudomány volt, melynek ismeretére a kezdetektől - az első néprajzi tárgy múzeumba kerülésétől - támaszkodott. A néprajz egyik fontos, a műemlékvédelemhez is kapcsolódó részterületével, a népi építészettel az 1960-as évek elején ismerkedett meg. Országosan is ekkor - az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet megalkotását követő években - kezdődött a népi építészeti értékek műemléki védelme. A védetté nyilvánítást felmérések, kutatások előzték meg, melyek szervezését, szakmai irányítását 1961-től az Országos Műemléki Felügyelőség koordinálta. E népi építészeti vizsgálatok egy-egy földrajzi-néprajzi tájegység legértékesebb népi építészeti emlékeire, vagyis az ott élő nép gazdasági, társadalmi viszonyait tükröző, hagyományos építményeire terjedtek ki, s céljuk a védetté nyilvánítás és a hosszútávú megőrzés előkészítése volt. A kutatásban elsősorban, de - mint ahogy Juhász Imre példája is mutatja — nem kizárólagosan a népi építészettel foglalkozó vagy azt ismerő építészek és néprajzosok vettek részt. A kutatók részére előkészítő tanfolyamot szerveztek, ahol jeles szakemberek tartottak előadásokat a népi építészet és a népi műemléki kutatás elvi és gyakorlati kérdéseiről. Ezt követően a kutatóknak kérdőíveket adtak, melyek előirányozták a számukra a felgyűjtendő adatok körét. Az 1. számú kérdőíven, az ún. településlapon kellett leírni a felmért falu közigazgatási adatait, településszerkezetét, és a védelemre javasolt építmények címét. Ezen a lapon jelezhette a kutató a település határában levő építészeti emlékeket (pl. tanya, présház, csárda, híd, szakrális építmény), röviden leírhatta a helyi építési anyagokat és az ezekből készített épületszerkezeteket, és kitérhetett a település besorolására, illetve arra, hogy van-e a településnek különösebb táji jellege, idegenforgalma, néprajzijellegzetessége. A kutató a településlaphoz mellékelhette a településszerkezet vázlatrajzát és egy jellegzetes telekelrendezési vázlatot. A II. számú kérdőív volt az ún. épületlap, ami az egyes építmények leírására szolgált. Itt kellett leírni az építmény rendeltetését (lakóház, gazdasági épület vagy egyéb), építésének idejét, pontos címét, tulajdonosának nevét 49
