Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Régészet - Balázs Ádám - Szigeti Anna: Előzetes jelentés Hosszúpályi-Nagy-Szik-dűlő lelőhelyről

Előzetes jelentés Hosszúpályi - Nagy-Szik-dülő lelőhelyről

Hajdűbagos-csoport részben párhuzamosan létezett a késő Ottomány,44 45 illetve az észak-alföldi halomsíros közösségekkel és a Felsőszőcscsoporttal. Kovács Tibor véleménye szerint a dél-alföldi halomsíros populáció az egyik összetevője a Hajdúbagos-csoportnak, melynek területén a RBD-ben már Berkesz-Demecser típusú leletanyag jelenik meg,43 bár ez utóbbit azóta részben megcáfolta Nagy Márta.46

A csoport nevében Cehálut az északnyugat romániai névadó lelőhelyet47 jelzi, amellyel a kutatás először az Ottomány/Otomani kultúra IV. fázisát, majd 1978-tól, mint önálló közösséget jelöl.48 A csoport létét a késő bronzkor elejére, a RBC-BD közé,49 elterjedését pedig leginkább a Károlyi síkságra, ill. az Ér és a Kraszna völgyére teszik.50 Bár a Hajdúbagos-csoporttal való párhuzamokat korán felismerték, ám azt, hogy ugyanarról a közösségről van szó, csak a 2000-es évekbeli, hazai kutatások bizonyították.51

A lelőhely értékelése

A Hosszúpályi-Nagy-Szik-dűlő lelőhelyen feltárt két gödör leletanyaga új információkkal szolgál a térség őskorára vonatkozóan. Az 1/1-es objektum kerámiaanyaga alapján az újkőkor időszakába sorolható településhez tartozott. A 2/2-es objektum a késő bronzkor legelejéről származó

44 Kovács 1970:38,40; Nagy 2007: 33.

45 KOVÁCS 1970: 38,40.; Nagy 2005: 84.

46 Nagy 2007: 137-138, Nagy 2008: 26;

47 Valójában Pucolt szintén névadó lelőhely a román kutatásban, ezért sokáig Pijcolt- Cehálut csoportként jelent meg a szakirodalomban, majd Carol Kacsó vezette be a Cehálut csoport kifejezést (Kacsó 1987: 72-75). Tiberius Bader a két települést a RBD időszakra datálta (BADER 1978:42., 1998: 51.).

48 Bader 1978: 56-57,62,72.

49 Németi 1999: 173.

50 németi 1987: 110., 1990: 44.; Kacsó 1990:41., 1995: 111.; Nagy 2005: 84., Nagy 2008:34.

51 Az ellenérv szerint az északnyugat-romániai területeken a csoport még megéri a RBD időszakot, de magyarországi, Hajdúbagos-leletanyag nem ismert ebből a periódusból (Kacsó 1990: 42-43.; Nagy 2007: 138.). Azonban a Nyírlugos- Szennyespuszta/Szabadságtelep, a Nyíregyháza-Pazonyi út, Tesco és Shell üzemanyag töltőállomás, ill. Nyíregyháza-Oros, „Úr-Csere” településrészletek feldolgozása óta tudjuk, hogy az RBD-ben még jelen van a magyarországi területeken is a Hajdúbagos-csoport (Nagy 2005: 65, 85; 2007: 136-138, 140; Marta et al. 2010: 196.). Ennek nyomán, Nagy Márta javasolta a határ két oldalán használt elnevezés összevonását: Hajdúbagos/Cehálut csoportként (Nagy 2008: 26, 2 lj.).

97