Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Régészet - Balázs Ádám - Szigeti Anna: Előzetes jelentés Hosszúpályi-Nagy-Szik-dűlő lelőhelyről
Előzetes jelentés Hosszúpályi - Nagy-Szik-dülő lelőhelyről Balázs Ádám - Szigeti Anna Előzetes jelentés Hosszúpályi - Nagy-Szik-dülő lelőhelyről Hosszúpályi-Nagy-Szik-dűlő lelőhelyet 2016. októberében terepbejárás során azonosította Szolnoki László, a Déri Múzeum régésze és munkatársai egy gázvezeték létesítése során.1 A vezeték nyomvonala Hosszúpályi nagyközségtől nyugati és déli irányban, illetve Konyár község között húzódik (1. tábla, 1. kép). Nagy-Szik-dülő lelőhely Konyártól északkeleti irányban, a Konyári-Kálló északi oldalán, nyugat-kelet irányban húzódik, hossza megközelítőleg 1000 m, szélessége 700 m. A lelőhely erősen bolygatott a mezőgazdasági művelés, a gázvezeték, illetve egy ideiglenes út építése miatt. A terepbejárás alkalmával a múzeum munkatársai intenzív bronzkori, szarmata és Árpád-kori lelőhelyet lokalizáltak. Még az év decemberében Cserpák-Laczi Orsolya2 szakfelügyelete során két kerámiatöredékeket, állatcsontokat, paticsot, és egy agyagnehezéket tartalmazó gödör lett feltárva (1. tábla, 2-3. kép).3 Az egyik objektum nagy valószínűséggel az újkőkor időszakának emlékeit tükrözi, a másik a késő bronzkorhoz köthető. Jelen tanulmányunkban utóbbi leletanyagát és kapcsolati hálóját tárgyaljuk részletesebben.4 5 A lelőhely eredetileg Konyár-Nagy-Szik-dűlő néven lett dokumentálva, de valójában Hosszúpályi közigazgatási területén található, így a következőkben Hosszúpályi-Nagy-Szik-dülő néven ismertetjük.2 A terület a Berettyó-Kálló közének keleti felén helyezkedik el, ahol a felszíni formákat döntően a folyók alakították ki, a területen réti csernozjo-1 OGD Hpi gyűjtőpont és az OGD-Kony-É-1, OGD-Kony-É-2 7,2 km hosszúságú gázvezeték 2 A Déri Múzeum Régészeti Tár régésze. Itt szeretnénk megköszönni neki, hogy átadta az anyagközlés lehetőségét! 3 Köszönettel tartozunk Nagy Gergő barátunknak és kollégánknak az objektumrajzok elkészítéséért. 4 Köszönjük Bihari-Horváth Lászlónak a publikálás lehetőségét és a helyismeretben nyújtott segítségét. 5 A lelőhely - szántóműveléssel hasznosított - dűlője a 19. századig Nagysziknek (a 20. században Márta-legelőnek) nevezett szikes legelőről kapta a nevét, amely a dűlőtől keletre található. Maga a Nagy-szik-dülő elnevezés a 20. században alakult ki, előtte ezt a területet Árok möge (v. Árok megye) néven ismerte a helyi közösség a kéziratos térképek tanulsága szerint. A korábbi hatámévben szereplő árok a közelben futó ördögárokra utal. 91
