Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Muzeológia - Bihari-Horváth László - Sándor Eszter - Simándi László: Hagyományosk Hajdúszoboszlón - A Bocskai Múzeum új állandó néprajzi kiállítása
Hagyományok Hajdúszoboszlón Lé Az elkészült homlokzat-rekonstrukció (fotó: BIM) A másik megállapítás, hogy az adatok, fotók alapján úgy tűnik, hogy lakóházak esetében gyakoribb volt a szárazkapu a valószínűleg már a későbbi évtizedekben épített, letisztultabb, szecessziós stílusba hajló vakolatdíszes házaknál. Ezeknél a kapu felső ablakos része négyszögletes, az ajtószárnyakon pedig kevés geometrikus kazettás és fűrészelt díszítés figyelhető meg, illetve előfordul, hogy magán az ajtószárnyon is van ablak. Mivel a kiállításunk a parasztpolgárosodó városképet és lakáskultúrát a századfordulótól az első világháborúig tartó időszakra vonatkozóan kívánta bemutatni, ezért egy inkább századelejinek mondható kaput, a mai gyülekezeti terem kapuját választottuk rekonstrukciónk alapjául. Bár ez lakóház kapuként nem nevezhető tipikusnak, mégis jól szimbolizálja a korszakra jellemző, polgárosodó városképet, és alkalmat ad az időszak polgárházaira jellemző ún. „szappantéglás” homlokzat bemutatására is. II. Az otthon világa II.l. Parasztpolgári lakáskultúra A mezővárosi utcaképet idéző kapun átlépve egy lakóház belső tereit mintázó kiállítóterembe jutunk. Itt félenteriőrök mutatják be a paraszt49
